Miért nem a konfliktuskor gondolkozok és beszélek, miért mindig utána gondolkozok hogy ezt is azt is mondhattam volna de nem tettem eszembe sem volt?

Ilyenkor vészreakciók indulnak be, amitől nem tudsz tudatosan gondolkodni, hanem csak a már kész sémáid jönnek elő. Akkora tapasztalatod pedig még nincs, hogy mindenre legyen valamilyen sémád.

A megoldás az, hogy nyugodtnak kell maradni, és akkor gondolkodni is tudsz.

Mindnyájan szenvedünk olykor vereséget vitákban.

Vagy, hogy olyan vitába mentünk bele, amibe nem kellet volna, mert csak "egymás feje fölött való elbeszélés" lett a dologból (de erre későn jövünk rá).

Ha nem olyan dologról van szó, hogy a vereség döntően befolyásolná a Te vagy Szeretteid jövőjét;

akkor egyszerűen felejtsd el az ilyen eseteket!

Szia!

Nem akarok tanácsot osztani,inkább csak leírom nálam ez hogy működik.

Akik igazán ismernek úgy gondolják,hogy velem nem érdemes vitatkozni,mert úgyis földbe döngölöm az érveimmel a másikat.

Igen,elég jó a beszélőkém és ritkán esik meg velem,hogy nem tudok valami frappánsat beszólni.Bármikor kész vagyok egy vesztes helyzetben is "védőbeszédet"tartani.

De hogy értsd,mire gondolok...

Ez nem mindig előny és csak néha erény...

Egy nagyon kedves ismerősöm,akire felnézek ő fogalmazta meg,hogy milyen vagyok-Olyan vagy mint egy forma1-es pilóta,erős kocsiban jó sofőr,de nem mindig az útviszonyoknak megfelelően vezetsz és a padlógáz néha a frászt hozza az emberekre.

És igen,egyet kell,hogy értsek vele,néha kéne egy tégla a gázpedál alá...

Ez nem mindig előny,hogy ilyen vagyok.Egész álló nap jár az agyam,folyton mindig mindent kielemzek,a tervhez is tervet készítek...

A lehetséges konfliktushelyzeteket előre és utólag is átgondolom,néha magamban eljátszom a szituációkat,ezért lehet,hogy mindig mindenre van egy válaszom.

De ne hidd,hogy ez olyan jó dolog.Azt kívánom bárcsak néha csendben tudnék maradni!

Tudod hányszor szalad ki olyasmi a számon,ami miatt később rosszul érzem magam??

Bölcsebb lettél volna ,ha hallgattál volna!Ezt a mondást nekem találták ki.Kamasz koromban én is azon dilemmáztam,amin most te(bár lehet te nem vagy már kamasz)És hogy egy másik közhellyel is megdobjalak:)

Vigyázz mit kívánsz,mert még megkapod!

Egy helyzetből ne azért akarj jól kijönni,hogy a tiéd legyen az utolsó szó!Amikor szükséges mondd el a véleményed,tarts ki mellette és soha ne sérts meg másokat!Az nem baj ha rákészülsz egy beszélgetésre,hozz fel magadban érveket és ellenérveket,akkor élesben jobban fog menni,de nem kell mindig kivont karddal rohangálni.-Látod,írtam neked egy kisregényt,mert az ilyen emberek,mint én,nem tudnak csak a kérdésre válaszolni és ez néha nagyon idegesítő tud lenni mások számára.

Másik oldal sem jobb, mikor leordítod a másik arcát... alias én, én meg azon rágódok: bár csak befogtam volna a számat.

Nagy erény aki higgadtan/helyzetnek megfelelően tudja a konfliktusokat kezelni.