Miért szeretnek az emberek beszélni?

Ha humánetológiailag akarjuk megközelíteni a dolgot, akkor ugyebár az ember társas lény, szociális közegben érzi jól magát, mint a legközelebbi állati rokonaink, a majmok.

A majmoknál megfigyelték, hogy van egy csomó rítus náluk is, olyan társas viselkedés, ami az embernél is megfigyelhető. Pl. üdvözléskor egyes fajok is megérintik egymás kezét (ami nálunk a kézfogás), illetve fontos számukra egymás megérintése is, ami bizalmas kapcsolatot jelent (pl. váll, hát, alkar stb. megérintése). Ezeket is csinálja az ember! Ezenkívül az anya-gyerek viszonynál is hasonló dolgokat tesznek mint az emberek. Vannak egyébként erről könyvek, mert mindenféle etológusok csináltak olyat, hogy elmentek ilyen állatközösségekhez és hosszú ideig figyelték az egymás közötti kapcsolataikat. Azt is megfigyelték ezek az etológusok, hogy azok az állatok, akiket kizár a közösségük és egyedül maradnak, rövid idő múlva elpusztulnak!

Ami most itt lényeges, hogy a majmoknál van egy viselkedésforma, a kurkászás, ami nagyon fontos számukra. Ez azt jelenti, hogy leülnek egymás mellé és az egyik kiszegedeti a másik szőréből a tetveket. Aztán fordítva. Igazából mindenki odamegy mindenkihez és kurkássza. Ennek nagyon fontos funkciója van, mert ezzel éreztetik egymással, hogy ugyanabban a közösségben vannak, hogy a szociális közegük tagjai.

Namost, ez a "kurkászás" embernél is megvan, csak az ember továbbfejlesztette, mégpedig a beszéd révén. Amikor kialakult az embernél a beszéd, először csak praktikus funkciója volt, tehát pl. a vadászatnál ezzel jeleztek egymásnak. Később egyre differenciáltabb lett, ahogy egyre több dolgot tudtak egymásnak jelezni. De ha az ember számára a szociális közeg, az egymással való törődés nem lenne fontos, akkor ez csak ennyi maradt volna, a beszédet ma is csak a vadászathoz és ilyen hasonló életfenntartó dolgokhoz használnánk, azaz csak akkor beszélnénk, ha annak valamilyen fontos funkciója lenne. Ez azonban nem így van. Az emberek ugyanis ha kell, ha nem, dumálnak egymással. Mégpedig pontosan azért, mert számunka ez a "kurkászás". Az osztályban mindenki mindenkivel dumál tök felesleges dologról, és ennek az a funkciója, hogy éreztetik egymással, hogy egy közösség tagjai és ez jó érzés. Ahhoz, akihez nem szól senki egy szót sem, az nagyon rosszul érzi magát, mert kiközösítik, és akár pszichés problémái is lehetnek, ha ez tartós (kisebbrendűségi érzés, szorongás stb.). A pletykánál, filmek kibeszélésénél, csajok kitárgyalásánál és hasonlóknál nem az a lényeg, hogy értelmes legyen, hanem csak annyi, hogy jól essen, hogy tudod, hogy mások beszélnek veled és te is dumálsz másokkal.

Biztos mindenkivel volt már olyan, hogy arra vágyott hosszú egyedüllét után, hogy csak beszélgessen valakivel, tök mindegy, miről! Na, ez pont ezért van. Ilyenkor az emberek nevetnek, felszabadulnak, egyszerűen jól esik nekik. Ugyanolyan tehát mint a tetvészkedés a majmoknál, csak azért jobb, mert sokkal rövidebb idő alatt sokkal több emberrel (többel is egyszerre) tud az ember így kontaktolni (míg a majmok egyszerre csak egyel és hosszú idő alatt).

Viszont az igaz, hogy nem minden ember egyforma és vannak introvertáltak, akiknek kevesebb a beszédigényük. Egyébként én is ilyen vagyok, én sem szeretek félismeretlenekkel csak úgy a semmiről beszélni, és nekem sem megy, sőt, van, amikor idegesít is, ha erre kényszerülök. Viszont barátaimmal, családommal, közeli emberekkel, barátnőmmel kell, hogy beszéljek időnként. Te is biztosan szeretsz beszélgetni valakivel csak úgy a semmiről. Mert olyan ember nincs, akinek erre ne lenne igénye, csak az egyik embernek több, a másiknak kevesebb. Te valószínűleg az utóbbi vagy.