Szerintetek is szánalomra méltóak az olyan emberek, akik sikeresek, gazdagok, de nincs mögöttük valódi teljesítmény?

Ez a felvetés annak kapcsán fogalmazódott meg bennem, hogy a minap láttam hogy a 17 éves osztálytársamnak több milliós kocsija van, és azzal menőzik, persze a szülei vették neki, mivel "gazdagok".

És azt érzem, hogy valahogy összeegyezhetetlen maga az ember és a kocsija, hiszen nem ő dolgozott meg érte, ezért nem hiteles számomra a személy, ezáltal nagyon visszataszító és irritáló számomra!

Így vagyok a sikeres, esetleg gazdag emberekkel is, kétfélét különböztetek meg:

Az egyik, aki mögött van valódi teljesítmény, munka, ezeknek az embereknek csak úgy sugárzik a belső lényükből a siker, a pozitívítás, és a büszkeség.

A másik fajta, aki valaki hátán kapaszkodott fel, és úgy lett sikeres, vagy valaki pénzeli, ezekből az emberekből manapság elég sok van.

Ezek számomra olyanok, mint a kakukktojások, mintha a belső lénye és a külső világa között valami hatalmas összeegyezhetetlenség, ellentét lenne, tehát ezek mögött nincsen semmi munka, teljesítmény...

Nektek mi a véleményetek erről?