Hogy győzzem le az irigységet és a féltékenységet?

Eddig mindig mindenben (ami számít nekem) én voltam az első. Legkiemelkedőbb a tanulásban, a legjobb lány sportoló az osztályban, legjobb a szakmámban, a csoportos munkában is én vagyok a "főnök" és az általam kedvelt egyik közösségben nem csak a legidősebb vagyok, de rajzolásban is én jeleskedem a leginkább. És én vagyok az, aki a nálam tapasztalatlanabb ismerőseimet/osztálytársaimat segíti, ellátja tanácsokkal, "tanítja".

Óriási versenyszellem van bennem, és mindezt eleinte kitartással és rengeteg munkával, önfejlesztéssel, majd később a vetélytársak hiányával sikerült felépítenem. Most úgy érzem, hogy ez kezd összeomlani, ugyanis belépett az életemben egy olyasvalaki, aki annak ellenére, hogy nálam fiatalabb, jobb nálam rajzolásban, ami bennem irigységet és féltékenységet vált ki, mert ez a legfontosabb dolog az életemben. A magas életkorkülönbség miatt megszégyenítve érzem magam, amiért én nem vagyok annyira jó, mint ő. És mindezt elég ocsmány módon kezelem. Bármit, amit publikál, én annak utánajárok, és ha kiderül, hogy valamelyik rajzát igazából csak másolta, gondolkodás nélkül a közösség tudtára adom, hogy a rajzot nem fejből csinálta, hanem csak másolta. Mindezt persze álszent módon, mintha továbbra is én lennék a "legkedvesebb, legnaivabb, legártatlanabb" ember a földön. Idegesít, hogy annak ellenére, hogy az igazi, jó rajzai csak másolatok, mindenki őt imádja, és engem faképnél hagyva már ő tőle kér mindenki segítséget és nem tőlem. A társaság persze nem rekeszt ki engem, nem hanyagolnak el, csak én növesztek a bolhából elefántot, amiért többé már nem tőlem kérnek segítséget.

Tudom, hogy undorító, amit csinálok, az álszentségem meg főleg, de egyszerűen bekattanok, és kontrollálatlanul cselekszem. Nem bírom leállítani magamat, elég, ha csak elolvasom a nevét, és ölni tudnék a haragtól.

És ettől az érzéstől szeretnék megszabadulni. Mivel, ha becsavarodok, képtelen vagyok uralkodni magamon, úgy érzem, hogy az lehetne a megoldás, ha a versenyszellememtől és a féltékenykedéstől szabadulnék meg. Mit lehetne tenni?