Mi bajom van? Összekeverem a gyűlöletet és a szeretetet?

Nos, sosem voltam még igazán rendesen komoly kapcsolatban és szerintem még úgy igazán szerelmes sem voltam. Találkozgattam már srácokkal, de ők valahogy mindig jobban szerettek engem, mint én őket legalább is azt hiszem. Tetszettek, szerettem is őket, de nem éreztem, hogy ez AZ.

Ellenben van 2 ember az életemben akikkel elég viharos a kapcsolatom. Ellenkező neműek, ha ez számít. Sok minden történt, tele vagyunk sérelmekkel, de mégis, valahogy nem tudom elengedni egyiket sem. Az egyik minden ellenére mindig elég pozitívan állt hozzám, a másik hát, nem mindig.

Viszont amikor jóban vagyunk, akkor totál összhangban vagyok velük, és nagyon szeretem is őket. De nem szerelemmel,nem is barátilag, hanem valahogy máshogy. Viszont ilyenkor is bennem van egy kicsi gyűlölet. Haragszom, mert vannak régi sérelmeink, és ha arról van szó, hogy a másik mit hibázott, akkor én is, és ők is eléggé felrójuk egymásnak.. Viszont amikor éppen 'haragszom rád' van, akkor sem bántanám egyiket sem igazán, és másoknak sem hagyom sose, hogy megbántsa őket..

Nem tudom mi bajom van.. Azokat az édes, okos, kedves, és rendes srácokat kéne így szeretnem, mint ezt a 2 embert a jobb napjaimon, csak gyűlölet nélkül, és nem értem, miért nem megy... Nem vagyok szerelmes beléjük, nem arról van szó, külsőre egyáltalán nem jönnek be, csak valahogy sokkal 'intenzívebben' szeretem őket.. Még ha gyűlölöm is őket, főleg az egyiket, mert ő rengeteget bántott, még akkor is..

Úgy érzem, hogy szeretetre sose leszek képes gyűlölet nélkül.. Vagy egész egyszerűen ez csak más érzés, és menjek bele az egyik sráccal aki bejön egy kapcsolatba, és majd kialakul? Vagy baj van velem? Mit kéne csinálnom?

Ne haragudjatok, ha kicsit kusza..

18/L