Rosszul vagyok az átlagos élettől. Ez valami szindróma?
Rájöttem, hogy az egész életem arról szól, mióta megszülettem, hogy elutasítom az átlagos életet. Egyszerűen nem érzem jól magam, ha azt kell csinálnom, úgy kell élnem, mint "mindenki más". Nem henyélek, csak igyekszem máshogy élni, nem az árral úszni.
Hozzáteszem, nem érzem magamat különlegesnek, felsőbbrendűnek, egyszerűen arról van szó, hogy az átlagos életforma, illetve a trendek, amit "mindenki csinál", taszít. Magam sem tudom, miért.
válasza:Nem akarod elfogadni, hogy te se vagy különb.
Gondolom még nem dolgozol. Akkor majd meg fog változni minden és te is szépen beállsz a mókuskerékbe és átlagos leszel. Persze vannak kivételek, akiknek sikerül nem elveszniük.
Amúgy mit értesz átlagos életnek? Mert a házasság, gyerek vállalás és a munka igaz, hogy átlagos, de ez az élet rendje.
"Gondolom még nem dolgozol. Akkor majd meg fog változni minden és te is szépen beállsz a mókuskerékbe és átlagos leszel."
Beálltam, majd hét év után ott is hagytam az egészet. Jelenleg másképp oldom meg a megélhetésemet, de ettől még az érzés nem múlik el. Nem mintha szeretném, hogy elmúljon, igazából arra vagyok kíváncsi, érez-e így még valaki, és egyáltalán hány ilyen ember van, és ők hogyan élnek nap mint nap. És mindennek mi lehet a háttere - ha van egyáltalán. Honnan ez az elhatározás? Honnan ez a hajtóerő? És legfőképpen: miért?
"Amúgy mit értesz átlagos életnek? Mert a házasság, gyerek vállalás és a munka igaz, hogy átlagos, de ez az élet rendje."
Nem erre gondoltam. Ilyen tekintetben átlagos életem van, inkább az életvitelre gondoltam, mint nem átlagos: hétfőtől péntekig munka, majd hétvége, ugyanazt csinálni/vásárolni, mint a többiek, "egy rugóra" működni az emberiség nagy részével.
válasza:Nézz körül, és észre fogod venni mi ez az egész mókuskerék.
A mókuskerék egy szervezett rendszer. Az átlag élet az, amit a társadalom elfogadottnak gondol, konformba helyezi a tetteket.
Ha egy másik világba születtél volna, most egy teljesen másik dolog lenne az "átlagos életforma". Lehet egy másik világban az lenne átlagos, amit épp csinálsz, és a mai átlagosnak nevezett életre vágynál, és ezért lennél kiakadva. Ebbe születtél bele, nem minden ember kompatibilis ezzel az emberi és tárgyi rendszerrel.
Köszönöm a választ neked is.
"nem minden ember kompatibilis ezzel az emberi és tárgyi rendszerrel"
Igen, ezt észrevettem, csak még régóta az inkompatibilitás okán agyalok. És hogy ez miért ennyire fontos nekem, hogy hajlamos vagyok még apróságokban is az ár ellen úszni.
Példák:
"Mindenki ilyet vásárol." -> Én: húha, akkor nem árt jobban megnézni, biztos ilyen kell-e nekem
"Legnépszerűbb" -> Én: tartok tőle, hogy gagyi, vagy szimplán felkapott/agyonsztárolt dologról van szó
válasza:Na jó mondjuk a direkt ellenezni mindent, már csak dacból is nem jó. Ha van egy munkahelyed, akkor igenis olyan leszel mint a többi ember, mert neked is szombaton lesz időd vásárolni, a vasárnapot meg a családdal töltöd.
Persze szembe lehet menni az árral. De az miért jó?
Miért jobb egy csöves hippi élet, mint egy átlagos, de nyugodt élet?
Nekem is vannak álmaim, de az álmokhoz pénz kell. Legalábbis az enyémhez. :D
Az átlagos életvitel nem feltétlenül nyugodt, a nem átlagos pedig nem feltétlenül csöves hippis. :) Egyébként a csöves hippis lehet éppenséggel sokkal nyugodtabb, mint az "átlagosnak" nevezett, amikor mindig mindenki hajt, ráadásul mindent a legnagyobb tömegben kell csinálnod (munkába menni, hazajönni, bevásárolni, ügyet intézni, nyaralni menni, stb.).
Valahol a középutat keresem, mindenesetre nagyon kiábrádultam a "mátrixból". Talán ez a motivációm (és a dac) fő oka is, egyfajta túlzott önvédelem, "átestem a ló túloldalára"-effektus.
válasza:Ja értem, kezdem kapiskálni :D
De ha belegondolsz, ez senkit nem vonz, ez a muszáj része (hogy pl. közlekedni kell, banka kell menni). Mellette, lehet otthon egy tanyád, ahova munka után visszavonulsz és teszel-veszel teljes nyugalomban és azokat a dolgokat eszed, amit megtermelsz.
Nekem ilyesmi álmom van. Azért is járok agrár suliba, hogy értsek is hozzá :D
Én is amúgy hasonlóan vagyok, de mégis van egy nagy különbség.
Én pl. a fogyasztói társadalomtól vagyok rosszul. Egyszerűen nem mértem, hogyan lehet ilyen buta az ember. A cuccaim nagy része ezért használt (miattam ne gyártsanak le új dolgokat ha nem muszáj), és mindenből a legegyszerűbb megoldásokat keresem. (pl. konyhai dolgokból a kézi meghajtásúkat az elektromossal szemben).
Viszont, ha az jönne a divatba, hogy jó akkor a régi dolgokat szeretjük, én dacból nem térnék át az újakra és nézném le azokat akik a régi dolgokat használják :D
Szóval szerintem ez tényleg csak dac. Szerintem keress egy életstílust ami tetszik neked és élj úgy. A többiekkel meg ne foglalkozz :D Ha meg a többiek áttérnek arra akkor örülj neki, hogy nem vagy egyedül :D
Sejtettem, hogy hasonlítunk, mert elég hamar megértettél. Tartottam tőle, hogy félreértenek majd, de hasonlóan érzek én is a fogyasztói társadalommal kapcsolatban. Ráadásul nem csak a cuccait, hanem egy egész életvitelt kényszerít rám, amit zsigerből érzek, hogy nem jó. (Nem is bírtam túl sokáig.)
Szóval igen, van egyfajta dac bennem. Ennek nem örülök, mert valamelyest elhomályosítja a látást, ha döntéseket kell hozni. Viszont nem bántam meg, hogy mással próbálkozom. Bár anyagilag meglehetősen ingatag lábakon állunk, nem bántam meg, hogy ezt választottam, és a párom is támogat ebben (ő hasonlóképp kiábrándult az egészből, mint én). Csak valahogy állandóan azt érzem, hogy ketten, néha egyedül úszunk/úszom az ár ellen, tudod, az autópálya tipikus esete: te mész szemben a forgalommal, vagy (majdnem) mindenki más megőrült? :)
Viszont ilyen nyugodt életszakaszom nagyon régen volt. Ez mindenért kárpótol!
válasza:Jó olvasni, hogy a járatlan utak is beválhatnak :)
Nekem mindig is fontos volt a nyugalom. Utálom a zajt, a tömeget, a várost úgy kompletten. Sose értettem azokat az embereket akik szeretnek városban lakni, vagy hogy csillogó szemekkel mesélik, hogy majd ők felköltöznek (mondjuk) Pestre. Utána találnak munkát, elkezdik halmozni a pénzt, minden felesleges kacatot megvesznek, közben nem boldogok és mindig valami új kell. Nem tudnék így élni. Mondjuk alapból a lakást is csak ideiglenesen tudom elképzelni, engem szó szerint megfojt az ilyen légkör. Próbáltam, tudom :D A városban bezárva érzem magam, zsúfolt, mocskos, alig van zöld terület, állatok...na igen. Lakásban még állatot se lehet normálisan tartani, pedig az állatok, növények az egyik lételemem.
Én sosem voltam anyagias ember. Én azok véleményét osztom, akik azt mondják, olyan munkánk legyen amit szeretünk. Milliomos se szeretnék lenni (az is csak plusz stressz). Nekem csak annyi pénzre van szükségem, amennyiből megélek (max félrerakok rosszabb időkre). Többre minek? Felesleges cuccokat nem akarok venni. Azért nem fogok dolgozni, hogy a legújabb laptopot, tv-t, hűtőt...stb megvehessem. A félretett pénzemet inkább költöm élményekre. Ja igen, fenébe a külföldi utazásokkal is. Míg nem jártam Magyarországon minden kis szegletben, addig nem fogok külföldi utazásokra költeni. Emellett többre értékelek egy erdei túrát, mint egy wellness szállodát. Szóval talán ezek sem fog nyomorba dönteni :D
Egyáltalán nem vagyok anyagias nő, pl. az ékszerekkel is úgy vagyok, hogy minek. Ruhára költeni a pénzt? Csak ha már leszakad rólam, bár akkor is használtan szoktam venni :D
Egy dologra viszont költök...könyvekre :D Mondjuk nagyon szeretem az antik dolgokat, a régi könyveket meg szinte ingyen dobálják az ember után.
Tudod mit, így jobban belegondolva, igaz, hogy én írtam a csöves hippi hozzászólást is, de inkább élek egy rozoga tanyán csöves hippiként de boldogan, mint a városban, úgymond "nyugalomban". Párom szerencsére támogatja a legvadabb ötleteimet is és szól ha esetleg túl naív lennék :D
válasza:Az ilyen emberek mennek pl lakni Alaszkaba es a maguk urai, vagy rudtancosnak Vegasba.
Magyarorszagon nehezebb ezt megoldani, de lehet elni olyan eletet is, mint egy Road movie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!