Mit tegyek, ha egyszerűen utálok élni? Senki se érti meg és mindenki beleszól a dolgaimba. Mit tanácsoltok?

Gyűlölöm ezt a... életet. Nekem semmi élvezet nincs benne,utálom a sulit talán nem is ez a szak a nekem való és ez csak az első félévem,azt se tudom mit hoz jövő és a holnapi zárthelyin tuti megbukok. Aminek a következménye az lesz,hogy mégjobban utálok majd élni mégjobban cseszeget mindenki. Átjelentkezzek vagy ne? Jellememből adódóan az se menne,nehéz sokat akarok de kitartásom nulla. Időbeosztásom kritikán aluli. Közbe dolgoznom is kell,amit szintén gyűlölök. Pánikbeteg vagyok kínszenvedés az összes előadás,hatalmas energiát felemészt,hogy elmulasszam ezt a vackot. Szedek rá gyógyszert és felhíztam tőle vagy 15kgot és ezzel is idegel mindenki. Nem tetszek a fiúknak,nem értékel akkor se senki ha megszakadok!! ezért is van főleg elegem mindenből,ezért nincs motivációm már semmihez. Szeretni se szeret senki. Szóval megvan a kezem-lábam persze ki tudja meddig.. Ez az élet egy olyan dolog,hogy lehet a következő pillanatba a fejemre esik egy tégla,ellopják az összes vagyonom, kirúgnak a suliból,kidob a családom és az utcára kerülök. Semmi se biztos és semmi se jó. Más is szenved akkor miért kell élni? 20/L