Miért van ilyen furcsa érzésem egy lánnyal kapcsolatban?

Nyáron rátaláltam egy volt osztálytársam egyik barátnőjére facebookon.

Mivel megtetszett, én unatkoztam, ezért úgy voltam vele, hogy megpróbálok vele beszélgetni.

Beszélgettem vele néhány napig, és már akkor elég furcsának tűnt, és valamiért elég hamar kiábrándultam belőle. Majd tegnap tett fel egy új képet, amin rettentő jól néz ki, és megpróbáltam felidézni, hogy konkrétan miért is hagytam abba vele a beszélgetést, de nem sikerült választ találnom, ezért ráírtam ismét.

Meglepő, de a tegnapi napon több dologról és többet beszélgettünk mint azelőtt összesen. Gyakran már félreérthetetlen jelzéseket adott, hogy kedvel, és benne lenne, hogy "továbblépjünk a következő szintre". Valamiért miközben beszélgettem vele és utána is (most is) egy nagyon-nagyon furcsa és zavaró kettős-érzést érzek/éreztem. Egyrészt nagyon vonz a lány, mert tényleg nagyon szép és belsőleg is nagyon hasonlít rám, mert ugyanolyan antiszociális, visszahúzódó mint én. De pont ez a probléma is, hogy én hiába vagyok ilyen, próbálok egyfajta látszatot fenntartani, így pl eljárogatok bulizni, inni akár a helyi nagymenőkkel is. Tehát én próbálok feljebb kúszni a 'környékbeli ranglistán', de ő totál az a lány, akit tényleg nem kifejezetten érdekli, hogy mit gondolnak róla.

Így pl már a facebook profilján is van nem 1-2 olyan dolog amit 10-11 évesként én is megmertem volna tenni, de ha ma kiraknám akkor hülyének/komolytalannak néznének.

Tehát nagyon érdekel a lány, de mintha kicsit szégyellném, ha a barátnőm lenne.

Jó, persze pár dolgot "kitudnék belőle nevelni", de ki vagyok ahhoz, hogy az ő életét az én kedvem szerint állítgassam!?

16/F vagyok, a csaj is annyi kb.

Nagyon szánalmas vagyok?