Szerintetek túl szigorúan ítélem meg, hogy milyen szülők az ilyen emberek?

Én is nemrég találkoztam ilyennel, ültem a kocsiban, mellettem az utcán sétált egy férfi, kézenfogva egy 5-6 éves kisfiúval. Annyit hallottam a kettejük párbeszédéből, hogy a kisgyerek elkezdett valamit mondani a férfi pedig ráüvöltött, hogy "kussoljál már, fogd be a pofád" és ezek különböző változatait, ahányszor a gyerek megszólalt. Nekem sincs gyerekem, de konkrétan a gyomrom felfordult, hogy valaki képes így beszélni egy kisgyerekkel. Arról nem is beszélve, hogy milyen hatással lesz ez a későbbiekben a gyerekre, hogy ilyen szülők mellett kell felnőnie, mekkora a valószínűsége, hogy normális ember legyen belőle, mert szerintem nem nagy.

Akinek a munka, háztartás, egyebek mellett nincs energiája a gyerekével normálisan beszélni, viselkedni, attól azért megkérdezném, hogy mégis minek kellett akkor neki a gyerek, ha egy rendes szava nincs hozzá, úgy beszél vele mint egy ronggyal.

Azért egy anyós elmesélésére nem mondanék véleményt, mert igen sok esetben nem igaz nagy része. (Ha pl EGYSZER rászólnak éjjel a gyerekre, akkor az szerinte már MIDNIG)

A kérdésben szereplö dolgok jó része elég rosszindulatú "elmesélésnek" tünik, pl. a "nem érintette öket a vetélés" - ez nem olyan téma, amit bárki is az anyóssak beszélne meg, ezért nem igazántudhatja, hogy mennyire fáj nekik.

A több müszakban dolgozás meg nem kívánságmüsor, hanem szükségszerüség - emiatt rossz szülönek nevezni bárkit is igen nagyfokú rosszindulat!!