Velem van a baj?
Sokáig halogattam, hogy feltegyem-e ezt a kérdés. Egyrészt, bármit is kérdezek, alig akad rá válasz. Talán mert nem vagyok egy lázadó kamasz, aki egy sablon-történettel mindenki szívéhez megtalálja az utat. Itt a sablon szót főleg az idősebbek felé címeztem, nem degradáló jelleggel, természetesen mindenki problémája nagyonis fontos!
De főleg inkább amiatt, mert nehezen tudtam megfogalmazni a kérdést.
Talán most sikerült.
Mikor értik meg végre az emberek akövetkezőket:
-a családban dől el minden
-ha egy családban megy a hazugság, akkor az kigyűrűzik a társadalomba
-ha otthon egymást bántják (testileg-lelkileg-szellemileg-fizikailag), akkor az az egyénen keresztül kihat a társadalomra..
De legfőképpen, mikor értik már meg az emberek, hogy az ÉLET, NEM IDEÁLIS, és az emberek, NEM IDEÁLISAK az életükben.
Kismillió kérdés van ide kitéve, hogy egyik családtagom ilyen, meg olyan meg amolyan és nekem ez fáj emiatt, meg fáj hogy ezt meg ezt kell, hogy mondjam, amikor találkozunk...
Legszívesebben mindenhová odakommentelném, hogy figyelj, az élet nem ideális, nem kell, hogy mindenki mesebeli szerepben tündököljön...miért vannak ekkora elvárásaid mindenki felé az életedben?
De tudom, hogy nem tehetem, mert nagyon sokan sértve éreznék magukat.
PEdig szeretnék nekik segíteni... De nem tehetem, mert előbb sértődne meg, mint megértené.
Hideget meleget egyaránt fogadok kellő stílussal fűszerezve.
válasza:Most arról szól a kérdés, hogy apróságokon ne mérgelődjünk, idegeskedjünk, kattogjunk napokig?
Hogy ne itt akarjuk megoldani a problémánkat, hanem beszéljük meg a családtagjainkkal?
Hogyha nem akarunk beszélni, akkor kussoljunk és lépjünk tovább?
Egyet értek.
Itt:
"mikor értik már meg az emberek, hogy az ÉLET, NEM IDEÁLIS, és az emberek, NEM IDEÁLISAK az életükben. "
válasza:Soha. Jobb esetben. Az emberek megpróbálnak bízni, és hinni, hogy lehet jobb, hogy máshonnan kéne nézni a dolgokat.
Valamennyire igazad van. De képzeld el, ha senki nem várna el senkitől semmit nem létezne emberi kapcsolat. "Ahh ez hülye, nem foglalkozom vele" persze el kéne fogadni mindenkit olyannak amilyen de magunkat csak félig. A stílusunk, személyiségünk marad, de a jellemen bárki változtathat.
Minden és mindenki ideális. Nem mindenre.
De senki nem tökéletes.
Az igaz, hogy minden a családból jön. Eredetileg. Aztán, ha elég erős vagy változtathatsz. Mindig választhatsz, mindig változtathatsz.
Mindig az igazat mondd amikor találkoztok, ha dühös lesz akkor vágd a fejéhez, hogy elítél vagy ilyesmi.
válasza:Nem, nem veled van a baj. A tiéd egy egészséges pozitív hozzáállás. Csakhogy az itt kérdezők többsége nem jutott el erre a szintre (vagy még nem, mert túl fiatal, vagy sosem fog).
Nagyon sok kérdés inkább segélykiáltás, és sokszor sokkal több van mögötte, mint ami egy rövidke kérdésbe belefér. És bizony rengeteg olyan kérdező van, akinek minimum pszichológusnál lenne a helye, de fél elmenni, vagy a családtagjai egyáltalán nem támogatják ebben.
Pontos a megfogalmazásod: "PEdig szeretnék nekik segíteni... De nem tehetem, mert előbb sértődne meg, mint megértené." Igen, mert nem érett rá, pont ezért kérdez.
Lehet azért nekik segíteni, lassan, óvatosan, finoman megfogalmazva. Nem vághatod a szemükbe, amit fönt írtál, mert nincsenek rá fölkészülve és csak olaj lenne a tűzre.
Viszont elgondolkodtam, hogy te miért tetted föl ezt a kérdést? Téged miért bánt, hogy más emberek nincsenek a te szinteden? Ezen is érdemes lenne elfilozofálni.
Visszatérve... én azt nem értem, hogy sokan miért rontanak szegény kérdezők lelkiállapotán. :-( Olyan durva kommenteket szoktak írni sokan, hogy borzalom. Nem értem, hogy ha valaki nem akar segíteni, akkor minen ír egyáltalán bármit. A bántásnál még az is jobb, ha nem ír semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!