Mégis miért szúrja minden társasági ember szemét, ha valaki magának valóbb, nem pofázik állandóan és nem ugyan olyan mint mindenki?!

Én is így voltam vele, de aztán megvizsgáltam az ő szemszögükből, és rájöttem, hogy nem lehet valami élvezetes olyannal társalogni, aki csak válaszolgat, nem érdeklődik, kvázi egyoldalú a kommunikáció.

Azért, mert unalmasak az ilyen emberek, semmi különlegeset nem találok bennük. Egy hozzád hasonló lány próbálkozott nálam, de egyszerűen nem tudtam vele beszélgetni. Mindig csak annyit mondogatott, hogy "kérdezz, vagy mondj valamit", amivel semmire nem mentem, mert lezárta egy "aha", vagy "ja"-val. Aztán közöltem vele, hogy felejtsen el, mert így a nem jutunk egyről a kettőre. Leragadtunk a köszönésnél minden alkalommal, csak mert nem tudott semmiről beszélni, még a napjáról sem.

Második vagyok: Ezenfelül beleuntam az állandó kérdezgetésbe. Az egyoldalú kommunikáció, mint ahogy az első írja, azt az érzés kelti, hogy hidegen hagy a másik fél miről magyaráz, ezért általában nem is érdemes folytatni a beszélgetést.

Ha te nem törődsz azokkal akik nem érdekelnek, tőlük se várd el.

Szokatlan, nem értenek, különc, elvonuló embereket ritkán látnak, meglepődnek, mert a többség nem ilyen, nem ehhez vannak hozzászokva, hanem hát ilyen jófejkedés meg menőségi verseny meg népszerűségi verseny is szokott menni, igyekeznek minél több kapcsolatot kialakítani, és nem csak , mert ez jön nekik belülről, hanem mert pluszban ez még egyfajta trend is, meg jól jönnek a kapcsolatok, plusz sose unatkoznak, és téged meg nem értenek meg. Mert eddig nekik evidens volt, hogy mindenkit érdekelnek a kapcsolatok, szeretnek trécselni, partizni, te pedig kilógsz a sorból. Ami meglepi, megdöbbenti őket, és csak értetlenül állnak, és elgondolkodtatnak téged, hogy mitől vagy te ilyen, kimozdítod őket a "konfortzónájukból" is, ezt most ilyen saját kis belső gondolkodásvilágaikra értem, és akkor hát megdöbbented őket, mert nem tudnak belehelyezni az egyik általuk ismert skatulyába sem, tehát te annyira kilógsz, és ilyennel még eddig nem találkoztak, akinek új "kategóriát", "skatulyát" kellett volna létrehozni, mert fogalmuk sincs róla, hogy hova soroljanak be, mert olyannyira új vagy nekik. Ja meg amúgy nem is ismernek, mert gondolom, akkor alapból nem nyílsz meg feléjük , és nekik ez is szokatlan, hogy te ki akarsz maradni a társaságból, közösségből , mert ez nekik furcsa, hogy valakinek ez nem annyira fontos, hogy nagyon belefollyon , és szerves része legyen ennek az egész nyüzsgésnek, meg barátkozásnak, mert nem értik, hogy mitől van ez, hogy téged nem érdekel. És egyikőtökben sincs hiba, se benned, se bennük, egyszerűen más fajták vagytok. És amúgy nem tudom, hiszel -e a reinkarnációban, de az öregebb lelkek, akiknek már több életük, inkarnációjuk volt, ők sokszor szeretnek külső szemlélődők lenni inkább, és nem belefolyni a dolgok közepébe. Már előző életeidben biztos volt ilyen, és már kiélted ezt a társasági pezsgés iránti vágyadat, mert már nem hoz lázba; meg a másoknak való megfelelés sem számít már neked, hogy olyan legyél, mint elvárják, hogy "buliközepe", és nyílt személyiség legyél. Illetve nem feltétlenül várják el, csak nem értik, csodálkoznak, megleped, megdöbbented, elgondolkodtatod őket, és ők pedig próbálnak megfejteni téged, és gondolom ez volt az, ami lerítt az arcukról, amit észrevettél rajtuk.

Ez most olyan, hogy nem szokott véleményem/reakcióm lenni bárkiről, akit az utcán megláttam, viszont akivel egy közösségben vagyok sokáig, arról igen. Szóval itt az egyetlen probléma, hogy közösségben vagy, nem?:)