Te érzelmes ember vagy?

Nagyon érzékeny vagy? -Eléggé.

Szoktál bűntudatot érezni ha rosszat teszel? -Mindig.

Nem érdekel semmi, bármit megteszel hogy elérd a célod érzéketlenül? -Néha.

Tudsz szeretni? -Valamennyire tudok.

Élvezed ha mások szenvednek? -Igen.

Szeretsz segíteni másokon? -Igen is, nem is.

Most az vagyok, vagy nem?

Nagyon érzékeny vagy? - Nem. Nem érdekel a többség véleménye, néhány, hozzám közel álló személyé természetesen igen, általában viszont nagyon nehéz megbántani. Kulturált embernek tartom magam, nem ártok másnak, ha pedig valami random arcnak valami problémája van velem, az az ő problémája, nem az enyém. Nem azért élek, hogy másoknak megfeleljek, így nem veszek magamra feleslegesen dolgokat.

Szoktál bűntudatot érezni ha rosszat teszel? - Természetesen igen. Nem szoktam senkit sem szándékosan bántani, ha viszont mégis sikerül (ami ritka), akkor bocsánatot kérek és bizony bűntudatom van. Viszont ezt sem úgy kell érteni, hogy valami miatt hónapokig/évekig rágni fogom magam, mihamarabb igyekszem tisztázni a helyzetet és figyelek, hogy ne kövessem el újra.

Nem érdekel semmi, bármit megteszel hogy elérd a célod érzéketlenül? - Nem. Küzdök a céljaimért, megdolgozom a sikereimért, de a tisztesség keretein belül. Ambíciózus vagyok, de nem törtető, nem gázolnék át máson, hogy hamarabb elérjem, amit szeretnék, nem használok senkit kapaszkodónak, nem csalok - különben is, nekem külön örömforrás, ha önerőből érem el azt, amim van.

Tudsz szeretni? - Igen.

Élvezed ha mások szenvednek? - Nem.

Szeretsz segíteni másokon? - Igen, de éssszerű kereteken belül. Ha valaki visszaél vele, kihasznál, vagy csak lelki szemetesnek hazsnál, de minden tanácsra és segítségre kifogással jön, azt nem hagyom. Vannak határok.

Ha kapcsolatról van szó, akkor nagyon érzékeny vagyok, sokszor már-már szerintem annyira, hogy az nem normális.

De legtöbb esetben próbálom nem kimutatni főként azért mert nincs kinek.

Rák a horoszkópom, így sokáig érzelmes voltam, de "sikerült" nagyrészt kiölni magamból ezt a dolgot. Mindig csak akkor törik el a mécses, amikor valaki elmegy a közelemből (itt nemcsak halálesetre gondolok, hanem pl.: egy munkatársra, stb). Sajnos csak utólag jövök rá, hogy mit vesztettem:(, így ezáltal ha a múltra gondolok, bizony érzelmes tudok lenni.

Bűntudatom sokszor van, még olyan dolog végett is, amiért nem én vagyok a ludas. Tudnék szeretni, ha lenni kit. Szoktam másokon segíteni, van, amikor a saját káromra. Általában nem szeretem, ha mások szenvednek, de van 1-2 személy, akivel szemben szoktam kárörvendkedni.

Nagyon érzékeny vagy? - Nem.

Szoktál bűntudatot érezni ha rosszat teszel?

- Igen, mivel a rosszat általában akaratomon kívül teszem és nem is tudom, hogy az rossz.

Nem érdekel semmi, bármit megteszel hogy elérd a célod érzéketlenül?

-Általában igen, ha van egy célom, akkor mindent és mindenkit elteszek az útból, aki akadályoz(na).

Tudsz szeretni? -Igen, de csak korlátozott mennyiségben vagyok képes energiát fordítani másokra.

Élvezed ha mások szenvednek?

- Nem. Igazából nem szoktam mások szenvedését (sem más érzelmeit) észrevenni. Sajnálni sem igazán szoktam másokat de nem érzek örömöt vagy elégedettséget sem, ha másoknak rossz.

Szeretsz segíteni másokon? - Igen. Csak magamtól nem veszem észre, hogy kinek kell épp segítség. De ha felhívják rá a figyelmemet, akkor igen, mindig segítek a tőlem telhető módon.

Sajnos elég alacsony EQ-m van de folyamatosan igyekszem fejleszteni, ahogy egyéb szociális képességeim is javuló tendenciát mutatnak az utóbbi időben.

" Bűntudatod van, érzékeny vagy, mégis élvezed ha mások szenvednek. (ez a 2. kommentelő) "

2. vagyok. Amúgy ezt én sem értem, de attól mert engem is könnyen lehet megbántani, attól még, én sem tudom megmagyarázni élvezem, ha mások is szenvednek. Akaratlanul is mindig elfog egy boldogságérzet, öröm, mikor hallom, hogy valakit valamilyen szerencsétlenség ért, főleg ha olyan a személy aki engem is bántott, nem vagyunk jóba. Eléggé kárörvendő vagyok..