Mi van velem? Költözés előtt állok, és kezdek kikészülni ( plusz egy gyakorlatias kérdés)

Ne szedj nyugtatót semmiképp, ne legyél olyan hülye mint az ország nagy része hogy minimálisan kilépsz a komfortzónádból és már nyugtató, altató, fájdalomcsillapító, antibiotikum meg más sz...rok után rohansz. 23 éves vagy, ideje felnőttnek lenni és szembenézni a nehézségekkel. Vegyél egy nagy levegőt és pakold össze a cuccaid. Te mondod hogy nem értékes.

A költözés meg nagy lépés, de azért baromi kicsi ez az ország, nem kell megijedni tőle. Ha Szombathelyről Nyíregyházára költözöl akkor is bő fél nap alatt eljutsz innen oda. Ha szükséged van a családod, barátaid közelségére könnyen látogathatjátok egymást, nem megoldhatatlan, hidd el. Én is költöztem 300 km-re országon belül, akkor ez nagyon messzinek tűnt, de tömegközlekedéssel is abszolválható volt, később amikor lett kocsim meg főleg semmiség volt.

Ajándékozd a játékokat óvodának vagy gyerekotthonnak, esetleg rokonnak. Mire gyerekeid lesznek, lehet hogy már más játékok lesznek divatban. Könyvek egy része menthető, ha barátnődnél vagy rokonnál átmenetileg elfér. De könyvtár, iskola is örülni szokott az ilyen adománynak.

Egyébként csinálj listát, mi fontos. Azokat tartsd meg. Én ha ideges vagyok kibontok egy tábla csokit vagy egy sört aztán hajrá. Időnként tarts szünetet: séta, ebéd, bevásárlás formájában. Csak nincs annyi holmid, hogy 2 nap alatt ne tudnád átválogatni. Gondolom az érzelmi kötődést nehezíti a szelektálást. De ha valahol örülnek a holmidnak könnyebb lesz megválni tőle.