Milyen élet ez?

Én mit tennék ha ilyen eletem lenne? Boldogan élnék.

Nem véletlenül választotta ezt az életet akiről ezt irtad. Ő ilyen típusú ember. Kesz. Pont.

Mit tennék?

Kiírnék egy kérdést gyakorira hogy milyen élet ez? :D

Amúgy szerintem full király, mozgalmas, izgalmas élete van.

Csak sajnos a társadalom ránk erőlteti a "legyen gyereked, családod" nézetet, holott az emberek legalább fele totál alkalmatlan a gyereknevelésre, párkapcsolatra. Az ilyen ember legalább nem is erőlteti.

Szia , # 3-aska vagyok​. ​

Nagyrészt elfecsérelt, céltalan évek, még akkor is, ha nagyrészt önhibádon kívül alakult. Véletlenek pedig nincsenek. Attól az embertől mindenesetre harmatgyenge teljesítmény, akinek sokkal több lehetőséget mért a sors, mint sok honfitársnak.

Akit ez az "létforma", ezek az elért "eredmények" életfogytig boldoggá tesznek,az bizonyosan maradéktalanul elégedett lesz élete utolsó napján is.

Ha bedobtad ide ezt a kérdést, szívem szerint visszakérdeznék, hogyan látod ,mennyire vagy elégedett, te miként vélekedsz mindarról, amire itt hozzászólást, véleményt vársz.

Úgy lehet, néhány tőmondatban kapnék csupán választ--ha kapnék egyáltalán.

Kérdezed​, ​mit tennék​?​

Ebből a vázlatos tényközlésből amivel érnék valamit, az a 3 budapesti ingatlan.Kiadnám, kiegészítésül jól jönne a rokkantnyugdíjam mellé. :)

Ha üresen áll, csak azért, hogy "legyen", azzal sokra nem mennék.

Ha még mindig jó befektetés ingatlanban tartani a pénzt, akkor sem, mert én ebben az esetben állampapírba, vagy a vidéki ingatlanokba"fektetnék". Tehát a 90 millányi vidéki ingatlant semmiképpen nem hagynám parlagon.

Abban nem sok a ráció, ha a helyrajzi szám mellett a neved írva vagyon...és annyi a vagyon.

Ha pl. arra alkalmas helyen van, én berendezkednék falusi turizmusra, biovállalkozásra, vagy valami hasonlóra.

Legyen a mittudoménhány ingatlanból egy, max kettő, de az tiptop működjön aszerint, amilyen funkciót szántam neki.

Ha csak saját lakhely, akkor úgy. Ha idegenforgalom, akkor úgy, de full legyen!Én speciel úgy itthagynám Budapestet, hogy Pest megye 6 393 km²-es területének határait se kelljen többé belülről látnom, ha nem én akarom úgy!

Megpróbálnék mielőbb a magam urává válni.

Persze, tévedésből se olyan úton, hogy később számonkérjék valami zűr miatt az "előéletem".

Ami nekem szintén hiányozna, az egy-két kutya. :)

Ha egyébként nem lennék egyedülálló, vagy akár óriási család nyüzsögne körülöttem, akkor is.

A plusz két nyelv és utazás lehetősége vonz még, bár én jórészt Európát járnám.

Aszongya : -dolgozott amerikában, itthon multiban , vallalkozó

Az USA mind munkahelynek, mind turisztikai csudálnivalónak szinte taszít. De nem írod azt sem, hogy a Mekiben mosogattál , vagy vmi szuper helyed volt-e kint. Lehet, hogy csak szerintem nem mindegy, de én már csak ilyen vagyok.

Itthon "multiban" dolgozik az egyik szomszédom is: az Auchannál polcfeltöltő-mindenes.

Becsődölt kényszervállalkozó is volt itt elég: számomra ennyi infó kevés.

1 autóval bőven beérném, bár műszakilag 100%-os kell legyen, nem valami sufnituning. (Mint egy rendes pasi : legyen "középkategóriás", de megbízható. :)

Nem tudom, miért kaptad az előéleted, bár azt sem, hogy ilyesmi egyidőben összeférhet-e a "katonaság különleges egységénél" esetlegesen betöltött állásoddal.

Barát , ismerős, normálisabb kolléga is akadna tán , csak te nem látod? ​Felmenőid közül senkire nem számíthatsz/ senki nem számíthat rád? Iskolázottságod, végzettséged szintén nulla? ​

Nagyot csökkennék a magam szemében, ha az érzelmi életem "statisztikai adat" lenne csupán, húzgálnám a strigulát, hányan szolgáltak már ki.

Nem tudhatom "megítélni", valóban szerencsésebb-e nélküled egy-két nő és néhány meg nem született gyermek, de csak nem hagytál ​eddig ​néhány tucat frusztrált félárvát meg gyerektartási zűrt ​is ​magad után.

Te tudod, mennyire érzed kiégettnek magad, de 39 évesen, a te hozzáállásodat innen látva : max élettársat vállalnék

be (lehetőleg gyermekmentes kapcsolatot). Amennyire lehet, stabil hátországot arra az időre, amikor válságos időszakaid éled.

Például, ha megromlik az egészségi állapotod, legyen valakid, aki télen felszedjen csákánnyal az udvarról.

A sportos, kockás has is bőven kevés, hisz az egészségi állapotodról pl. nem írtál. Lelkileg ugyan nem lehetsz valami "fitt", ha itt kérsz véleményt, de neked kell tenned testedért-lelkedért.

Ha képes vagy arra, hogy egy nőben ne csupán az aktuális megfektetendőt vedd észre, akiről másnap már azt se tudod, hogy legalább egyszer a nevén szólítottad-e, akkor így, 39 évesen már meg kéne állapodnod, "lassítanod", ésszerűen átszervezned az életed, felülbírálnod az értékrended.

És ezt neked kell magadban elintézned, akkor és csak akkor hiteles a történet. Ezt nem bízhatod senki másra. Ha úgy kényelmesebb lenne, akkor sem. Ha te nem szakítasz időt magadra, mástól sem várhatod el uezt.

Ébresztő!

Az utolsó előtti órában vagy: sürgősen kapd össze magad, találj valami ​életcélt, stabil ​ugródeszkát, ahonnan ​messzebbre is láthatsz​​! ( Már ha egyáltalán körül mersz/akarsz nézni)

Tudod , aki ilyen lehetőségek mellett megengedte magának, hogy 39 évnyi letöltött rabélet után ne legyen reális értékítélete és ne találjon valami értelmes kapaszkodót, megvalósítható célt, az vegye a gyalogsági ásót....

Akármi a döntésed, kerüld a"rácsokat" : Jó egészséget és sok-sok sikert!

Üdv mindenkinek :)

Valószínűleg 19 évesként én most ujjonganom kéne egy ilyen életért, hisz elméletileg minden megvan és kalandos élet ez. Meg úgy ámblokk: 19 évesen az kellene a célom legyen, hogy megváltsam a világot.

De sajnos az én egyéniségem túlságosan családcentrikus ehhez, nem tudnék így boldog lenni. Persze, ha egy ennyire sikeres embernek nem család-gyerek a cél meleg otthonnal, akkor hajrá! De én nem szeretnék ilyent. És mint olvastam sokan mások se.

19/l