Elítélitek azokat akik könnyen dühbe gurulnak, dührohamot kapnak?

Igen, egy értelmes felnőtt képes önuralmat gyakorolni, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretné. Ha magától nem megy, akkor pedig léteznek az ilyenek számára agressziókezelő terápiák szép számmal, pszichológushoz pedig lehet TB alapon is járni, ha a pénz akadály. Nincs számomra elfogadható kifogás a rendszeres dührohamokra.

Ha olyan dühroham, ami nem fajul emberekkel vagy állatokkal szembeni tettlegességig, akkor nem. Párom is könnyen felkapja a vizet, és tombol egy sort, de aztán lehiggad. Ő ilyen, és kész. Ha csak erről van szó, nem értem, miért kellene elítélni.

igen. nemtől és kortól függetlenül mindenkinek meg kell tanulnia uralkodni magán

igen, en nem szoktam agressziv lenni de ha megtehetnem az ilyet ugy megvernem hogy az anyja se ismerne ra, egybol megtanulna viselkedni.

Attól függ hol, mikor, és mit értünk düh roham alatt. Emberek között, társaságban mindig nyugodt vagyok. Életemben csak egyszer verekedtem, kerülöm a konfliktusokat, mindenki türelmes embernek ismer. De otthon ha nem találom a tv kapcsolót akkor néha ordítok egy sort. Vagy ha rá lépek valamire, vagy ha főzök (amit nem tudok) és elszúrok valamit akkor is ideges leszek. De ez 10masodpercig tart és utána nyugodt vagyok. Ezt az ismerőseim közül ketten tudják csak rólam. Azon kívül a család, legjobb barátom, és a párom tudja ezt. Ezzel szerintem nincs baj. Sokkal rosszabb ha bennt tartja az ember. Otthon nyugodtan lehet. De ha düh roham alatt mást értesz, akkor szerintem nem elfogadott. Mindenki tanuljon meg uralkodni magán emberek között.