Mi lehet annak az oka, hogy az idősebbek inkább élnek kenyéren és vízen, de minél előbb kifizetik a tartozásukat, a fiatalok meg inkább halogatják a befizetést, de ők nem mondanának le semmiről?

Fiatalság, bolondság.

Az idősek belátóbbak, bölcsebbek és tapasztaltabbak, így megfelelőlen képesek kezelni egy adott helyzetet. Nem feltétlenül fognak nyomorogni.

Mondom ezt fiatalként.

Mert az idősek esetleg a saját bőrükön is tapasztalták, hogy a sok csúsztatásnak bizony nem lesz jó vége (felhalmozódik, kikapcsolják, esetleg elvesztik (már nem a pénzt hanem pl kocst, lakást, ékszert))

Vagy csak belátóbbak.

mert nagyon szomorú lenne úgy visszatekinteni a fiatalságra, hogy nem történt benne semmi, hogy még enni sem evett rendesen az ember, és ebbe belebetegedett.

Röviden, az életet élvezni is tudni kell.

Szerintem ezt hülyeség ilyen formában lebontani. A tartozást minden normális ember próbálja letudni. Más kérdés kinek mit sikerül.

Amúgy a mai fiatalság már régen nem az "öregek" világában él.

Manapság sajnos természetes hogy adósságba vagy kergetve. Egyrészt nyomatják a dolgok nélkül senki vagy propagandát, telefon, tv, miegymás.

Régen például természetes volt hogy generációk éltek együtt, ma azt sulykolják beléd, hogy aki 20-on évesen otthon lakik az nem ember. Sokkal nagyobb a mobilitás is, többen élnek albérletben.

Alapból fiatalként nulláról indulva alig vannak lehetőségeim. Tegyük fizetőssé az oktatást, nyomjunk a diákokra hitelt, vegyenek lakást hitelre stb.

Szinte bele vagy kényszerítve valamilyen hitelbe, hosszútávú kölcsönbe.

Másrészt, attól hogy hiteled van, nem kötelező csak annak a súlyát nyögnöd. Megvan a törlesztő, azon felül csinálsz amit akarsz.

És fiatalként azt mondom, ne arról szóljon már az élet, hogy zsíros kenyéren vegetálok 10-20 évig hogy aztán a maradék életemben ugyanúgy vegetálva éljek.

Nekem például egyetemen változott meg a világnézetem.

Előtte szegények voltunk, egész életemben spóroltam, nem mentem sehova mert pénz, 500 forintot is sajnáltam egy sörre, egész gyerekkorom a lemondásokról és spórolásról szólt. Egyetem elején is amin tudtam spóroltam, alig voltak élményeim.

Mellette meg azt láttam, hogy ahogy növünk fel, az egész rendszer egyre több bőrt húz le rólunk. Az egyetem is rohadt nagy pénznyelő. Fizess albérletet mert a csókosok miatt nem kerültél kollégiumba, fizess a pót leadásért mert a tanár közli hogy nem veszi át a beadandód mert nincs kedve hetekig tárolgatni.

Még a NEPTUN-ban is volt többször balhé, hogy visszamenőleg évekre kiírtak pár ezres befizetendő kamu tételeket, amit persze vizsgaidőszakban ész nélkül fizetsz mint a kis angyal hogy tudj vizsgát és utána tárgyat felvenni.

Én ekkor határoztam el, hogy amit akarok, azt elköltöm magamra, mert semmi értelme úgy spórolni, hogy mellette ugyanúgy veszik ki a zsebedből a pénzt.

Na meg időseknél is változó.

Vannak például pénzes öregek akik pont idős korukban járják be a világot.

Vagy ahogy észrevettem az öregek szokása hogy mindig legyen minden hülyeség "hátha vendég jön". És a fele nyugdíjuk édességekre meg hülyeségekre megy el hogy nehogy már szégyenben maradjon és ne tudjon ellátni egy vendéget.

Másik tényleg a gyógyszerek, konkrétan egy vagyonba kerülnek.