Mit gondoltok egy ilyen emberről, illetve párról? Milyen jövője áll előtte/előttük?

22 éves, nem fejezte be a középiskolát, tehát érettségije sincsen. Hiába kezde újra estin, ott is feladta.

Szakmája sincsen, ott is több mindenbe belekezdett, de hamar abbahagyta az összeset.

Jelenleg nem tanul semmit, de a csaladi vállalkozásba besegít, azonban szakma hianyában csak segédmunkásként. A lakhatást is a szüleinél oldja meg, a régi szobájában él a barátnőjével (18 éves), akinek szintén csak nyolc általánosa van meg. (Ő nem is nagyon dolgozik)

Mindketten isznak (napi szinten 1-2 doboz sör) és dohányoznak is.

Illetve sokszor étkeznek gyorséttermekben vagy rendelnek.

Komoly tervük nincs a jövőre nézve, gondolkodnak szakmán, de bizonytalanok és nem hisznek magukban. Az is megfordult a fejükben, hogy külföldre mennek, de nem beszélnek semmilyen idegen nyelven, ez is visszatartja őket.

Hobbijaik nem igen vannak, leginkább a barátaikkal töltik az időt vagy otthon filmeznek, facebook-oznak.

Ugyanakkor tisztelettudó és kedves emberek, akik segítőkészek a barátaik felé. Kitartás és akaraterő viszont nem igazán van bennük.

Mist amíg élnek a szülők és van pénzük, hajlandóságuk támogatni a gyereküket addig nincs gond, de ha ennek vége így milyen jövő áll az ember előtt, ha nem változtatnak?

Közmunka, gyári munka, szükséglakás, akár hajléktalan lét?