Miért kelt bennem rosszs érzést a mulatós zene?

Velem is előfordul.

Eszembe jut valami pl. és lehangol, elszomorít.

A magyar azért eléggé tágan értelmezi a "mulatós" kategóriát. Azon őszintén csodálkoznék, hogy ha a hányingert keltő haknisok "produkcióitől" depresszióba tudbál esni, - mert a hányadék, amivel százezreket kaszál fellépésenként egy-egy ripacs, inkább tragikomikus, mint szomorkás. Ez az egyszemélyes "polihisztor-zenekartól" a háttérben egész este vonagló "testnevelési főiskolás lányokig" és a mikrofonba playbackre tátogásig olyan szintű szélhámosság, amelynek lehet következménye, hogy behugyozik az ember a röhögéstől, - nemhogy depresszióba esne. A klasszikus, mulatós nóták között viszont tényleg akadnak olyanok, amelyek a maguk egyszerűségében is szívhez szóló életérzéseket közvetítenek, - az "Édesanyám így, Édesanyám úgy", meg "Beleesett a Babám a gödörbe" meg a "Nem szeret már" tartalmú NÓTÁK tényleg tudnak olyan hangulatot teremteni, amitől adott esetben "befordul" annak hallgatója. - Ez elsősorban attól függ, hogy milyen tartalmat hordoz az adott dal, illetve milyen a dal előadója, - jókor, jó helyen tart-e hatásszüneteket, jól ismeri-e a szöveget, ill. alkalmas-e még az előadásra (mondjuk a sikresen elért alkoholmámor okán), vagy sem.

Anyámnak a "Gyere ki a temetőbe!" kezdetű dal a kedvence, de mivel nem ismerem a szövegét, átírtam olyanra azt, hogy a szomorkás dalt meghallgatva röhögésbe fullad a dal meghallgatója, - de ha ismerném az eredeti szöveget, lehet, hogy elsírná magát az, aki meghallgatná ugyanezt a dalt az eredeti szövegével.

És bármennyire is tűnik viccesnek, az sem mindegy, hogy milyen lelki állapotban van az, aki ilyen dalt hallgat meg.

Lehet, hogy érzékenyebb vagy egy átlagos embernél.