Miért nem tudom azt mondani, amit gondolok?

Kicsit bonyolult a dolog. A fejemben összeáll valami, egy tök értelmes dolog, egy vélemény, erre abból valahogy egy dadogós, kínos hülyeség lesz, és nem értem hogy miért. Lehet köze a kamaszkorhoz? Már 17 évesen nem tudom, normális-e, de mindenesetre nagyon zavar, mert rettentő butának tűnök tőle. Sokszor elfelejtek tök egyszerű szavakat, vagy szimplán nem az jön ki a számon, amit elterveztem, mondani akartam. Olyan, mintha alzheimeres lennék, persze tudom, hogy ez kizárt, néha mégis ehhez tudnám a leginkább hasonlítani magam. Olvastam már ilyen könyvről, ahol ugyan ilyen problémák voltak: szétszórt vagyok, elhagyok dolgokat, elfelejtek évek ota napi szinten gyakorlott dolgokat stb.

Egyébként ez a beszédrésze csak idegenek előtt jön elő leginkább, mellé zavarba is jövök, és inkább félbehagyom a mondandóm. Tényleg sokan gondolnak emiatt ostobának, együgyűnek, közben annyi összetett gondolatom lenne. A kommunikáció egyszerűen nem az én világom.

Mégis, hogyan tudnék javítani ezen?