Valaki adna tanácsot? 25 éves lettem

nyugi, az azért nem úgy megy, hogy egyik napról a másikra megöregedsz :)

32 éves vagyok, nemrég volt találkozónk az egyetemi évfolyamtársakkal, és totál megdöbbentem, hogy a legtöbben semmit nem változtak ez elmúlt 10 éveben (jó, persze látom őket időnként facebookon, de élőben azért mégiscsak más). Az arcuk, a gesztusaik, de még az öltözködésük is hasonló, mint volt. ha beültünk volna egy egyetemi előadásra, senkinek nem mondta volna meg, hogy hány évesek vagyunk. lehet, hogy a mi generációnk már máshogy öregszik, kitolódtak a határok, vagy nem tudom.

Teljesen felesleges azon görcsölnöd, hogy mindjárt 30 leszel és akkor hogy fog változni az életed. Fiatal nő vagy, aki előtt még bőven ott az élet. Kint várnak a lehetőségek, a rágörcsölés helyett inkább állj neki megvalósítani az álmaid és élvezd az életet. Az ember az idő haladtával megöregszik, ami normális, ugyan úgy, mint szemed szinét sem tudod megváltoztatni. :)

Az önelfogadás teljesen felszabadít testileg és lelkileg ebből a görcsös állapotból. Élvezd a pozitív élményeket a szeretteiddel, a pároddal, jóbarátaiddal. Légy szabad és szárnyalj inkább! :)

Ez még az A oldal. De innentől jön a saját felelősség megnövekedése és az önállósodás rögös, nehéz útja.

Ha krízist élsz meg, nyugodtan fordulja pszichológushoz, nekem segített. Segített az önismeretben, az elfogadásban, az új korszak teljes megélésében.

Ha rendszeresen sportolsz és heti szinten töltesz időt a munkán kívül is társaságban, olvasol és kulturálódsz, tanulsz új dolgokat, amik érdekelnek, keresel hobbit, ami éltet, akkor lassabban fog az elméd és a tested öregedni. Nem kell majd izgulnod attól, hogy ráncos leszel, vagy szenilis.