És az önbecsülésem? (lényeg lent, hosszú)

20 vagyok. Csonka család, olyan haverok, akiknek akkor kellek, ha meg tudom csinálni amit kell. Nem panaszkodhatok a karácsonyra, meleg van, finom sütemények, csak épp a hangulat nem. Egyébként nem vagyunk sem jómódúak, sem szegények, átlagosnak mondanám a helyzetünket. Leginkább azzal van bajom, hogy nem szeretnek engem az emberek. Ma ketten gondoltak a névnapomra, míg tavaly 4-5, az előtt ennek sokszorosa, ember. Persze nekik is facebookon. Családi körben nem kell kínlódnom a szeretetért, megkapom, habár nem tárgyak formájában, nekem akkor is sokat jelent egy-egy jó szó. Azon gondolkoztam beszüntetem januártól kezdve a facebookomat, hiszen úgysem keres senki, ha annyi ismerősöm lenne, akit valóban ismerek, akkor kimerülne 50 darabban. Nemrég dobtak ki a kapcsolatomból, 1 év után, váratlanul persze, és az is nagyon fáj, látnom hogy ő boldog míg én a tőle kapott dolgokat nézve sírom el magam és elismerem, hogy igaza van, én nem vagyok férfi. Mit kéne tennem?