Ti mit tartotok önmagatokban érdekesnek/furának? Mitől vagytok másabbak/ti meglátásotok szerint többek mint egy átlag ember?

10: Nem pont ezek, de hasonlóak vannak. Szenzoros érzékenység, főleg zajra, de régen ruhákra is. Prozopagnózia, azaz nehezen azonosítok valakit az arcvonásai után, volt, hogy édesanyámat sem ismertem meg az utcán. Rettenetesen tájékozódom. Nem szeretem, ha megérintenek, de ha én kezdeményezem, az furcsamód nem zavar. Zajsüketség, vagyis nem tudom kiszűrni a hozzám intézett szavakat a háttérzajból (újabb rossz pont a zajnak). Kiskorom óta tériszonyom van, szerintem a rossz mozgáskoordinációm miatt. Vannak még érdekességek, amik nem tudom, hogy teljesen az autizmusra vezethetőek-e vissza, vagy csak makacs összvér vagyok :D Pl. sosem tanultam meg a mutatós órát, a szorzótáblákat, ABCt, vagy a hónapok sorrendjét, mert nem érdekeltek, de remekül el is vagyok ezek nélkül 21 éve. Sokszor meglep, mennyi, gyakorlatban haszontalan infot kéne tudnom csak azért, mert más is tudja. Ragaszkodom bevált útvonalakhoz, szófordulatokhoz és más szokásokhoz, amiért szoktak rám eleinte furán nézni, de aztán megszokják. Vannak spec érdeklődési köreim, amikről szívesen beszélek akkor is, ha csak engem érdekelnek a helyiségben. Mondjuk eleve van, hogy csak azért szólalok meg, hogy valaki mondjon végre valami számomra is érdekeset :D

Amúgy a legtöbb szenzoros dolog kamaszkorom óta tompult annyit, hogy már nem igazán zavaróak, max. jobban lefáradok nap végére. Gimi végéig elég sűrün voltak dühkitöréseim is (külön köszönet értük "jófej" és "intelligens" évfolyamtársaimnak általánosban és gimiben), amik ma megállnak ott, hogy nagyokat káromkodok magamban.

A szinesztéziát amúgy mindig klassz dolognak képzeltem, amit szívesen kipróbálnék, bár ha lenne, biztos én sem érezném különösnek. Viszont ha amúgy semleges ingerekhez is kellemetlenség társul miatta, akkor megvan az árnyoldala ennek is.

Huh, most olyan lesz, mintha nem lennek szazas, pedig de, tok normalis, egeszseges felnott no vagyok. Csak negativ dolgok jutnak eszembe, pozitiv "furcsasagom" sajnos nincs.

- vannak olyan fem evoeszkozok, amiktol irtozom, foleg az ezust es az aluminium, de nem csak azok

- a fem izet-szagat utalom

- a fempenzt, kulcsot megfogni is utalom, meg magat a szot is, "penz", "kulcs" utalom

- etelekre egyaltalan nem vagyok finnyas, meg a higieniara sem, de a piszkos evoeszkoztol kiraz a hideg, es attol is, ha egy felnott maszatos

- rettegek a lufiktol, mert felek, hogy kipukkad es megijedek

- rettegek a pezsgosuvegektol is, a durranas miatt

- utalok szinhazba jarni, mert minden szindarabban elsul egy puska es felek a durranastol

- Szilveszterkor nem megyek utcara, mert felek a petardaktol

- a tomegben (pl aruhaz) panikba esem

- rettegek a fejen, arcon, szajban levo serulesektol, sajnos a sajat gyerekeimetol is. Meg se merem nezni oket, csak ha nagyon-nagyon nincs mas megoldas

- EZ UNDORITO LESZ, CSAK EROS IDEGEZETUEKNEK:

a sajat szekletem szagat nem erzem kellemetlennek.

Aszexuális és aromantikus vagyok. Az emberi kapcsolatokra sincs annyira égető szükségem, mint a "társas lény" embereknek, szóval se párkapcsolatot, se gyereket nem szeretnék (barátaim azért vannak :) ). Igazából nem is érzem magam furának emiatt, inkább a környezetem nyomatja, hogy ez nem normális, de ők is csak jóindulatból, mert ők barátok gyűrűjében, párjukkal az oldalukon, gyerekkel a karjukon érzik magukat révbe érve, ezért nem tudják elképzelni, hogy én enélkül vagyok igazán boldog. Én meg nem tudom elképzelni, hogy ők ennyi inger között tényleg boldogok :D

Konkrét százalékot erre nem néztem, csak személyes tapasztalatból (a környezetem azt hiszi, valami baj van velem) gondolom, hogy ritka lehet.

#16-ez nagyon erdekes! Lenne is par kerdesem, ne valaszolj, ha nem akarsz :) Csak erdekes vagy a szamomra, mert en az ellenteted vagyok.

Amugy a szocialis kapcsolatok mennyire jelentenek problemat? A mindennapi kommunikacio?

En forditott helyzetben vagyok, tarsfuggo vagyok es el se tudom kepzelni az eletem szinglikent. Az ilyennek a hattereben lelki instabilsag van, onallotlansag. Ebbol arra gondolok, ha a te eleted igy teljes, akkor neked nagy lelki erod lehet, belso tartasod. Vagy rosszul kovetkeztetek?

Konyvek, filmek, amik csaladokrol szolnak, milyen hatassal vannak rad? Idegesit vagy erdekes?