Akinek régen kevés volt az önbizalma de már rendbe jött és van, nektek hogyan lett önbizalmatok?

Csak megtanultam leszarni mások véleményét

Magadnak akar megfelelni ne másoknak

Hát erre nehéz válaszolni, nálam ez ilyen nagyjából 5-6 éves ciklusokban hullámzik. Regényt lehetne írni belőle, de inkább nem részletezem egy válaszban.

Anyám abban az általános iskolában tanított ahova jártam, ugyanazon az évfolyamon, jól tanultam, de minden tanár rajtam akart példát statuálni, aztán 6 osztályos középiskola, a fenti hátrányok miatt rosszul indult, önbizalom nulla, aztán elkezdtem sportolni, jobban tanulni, barátnőm lett, sportsikerek stb stb., felment az önbizalom. Utána kapcsolat megromlott, egyetem messze az otthontól, elszigetelődés mindentől és mindenkitől, párkapcsolati agyrém, egyetemi tanulmányok romlottak, sportteljesítmény szintén, önbizalom nullára, ekkor már olyan szorongás, hogy emberek közé, órákra, vizsgázni nem tudtam járni. Amikor ez kibukott, barátnő lelépett, tök egyedül kezdődött elölről. Új egyetem, új barátnő, némi siker, munka egyetem mellett, amiben jó vagyok, lakás, autó. Aztán kezdődött a lefele spirál ismét. Most megint nagyon intenzíven megyek lefelé, párkapcsolat teljes csőd, de ismét nem lehet rajta túllépni. Kényszerpálya, önbizalom lassan ismét nulla, szorongásos tünetek már a napi életvitelemet gátolják. Egyelőre nem találom a kiutat, pedig nagyon keresem.

Nálam alapvetően a nőkkel kialakított kapcsolat a fő oka mindennek, egyik kapcsolatomat sem tudtam eddig normálisan menedzselni (anyám, főbérlő nagynéni az egyetem alatt, barátnők).

Jelenleg azon rágódok, hogy milyen szakembert kellene felkeresni és miből finanszírozzam, mert ez nem egy óra alatt megoldható probléma. Viszont lépnem kell, mert már nem az egyetemről kibukás a kérdés, hanem munkahely, lakáshitel stb stb téma.