Van ez a klisé amit fiatalok szoktak mondani hogy "én még X éves koromig élni akarok, addig nem akarok házasságot/családot". Ez mit jelent?

X éves koromig dni-bszni akarok össze-vissza, mint az állatok, maaajd utána elköteleződöm.

Kb. ezt jelenti.

"Nem biztos hogy a gyerekeimnek olyan anyukát szeretnék "

Az "anyuka" erről nem fog beszámolni.

Az pedig csupán a mesékben létezik, hogy egyik napról a másikra megjavul mert elvette egy balek.

A cigit és a kábszert sem tudják abba hagyni, ő sem fog lemondani a folyamatos pasizásról, hiszen hozzászokott, hogy minden buliban más dug ja.

18 éves vagyok. Én ia folyamatosan azt mondom,hogy élni szeretnék. És elárulom,nem vagyok drogos k...a. :) Nálam ez a mondat azt jelenti,hogy szeretnék menni bulizni, fesztiválozni, nyaralni a barátaimmal,ismeretségeket kialakítani,tanulni.Igen,tanulni! Mivel célokat is akar elérni egy ember,aki ilyen kijelentést tett. Mielőtt még valaki belém kötne,hogy anyáéktól viszem a pénzt ,elmondom,hogy nyaranta eddig napi 16 órákat dolgoztam,és csak utána mentem bármerre is.

Ez mind arra jó nekem, hogy majd ha megtalálom a párom,és egyszer gyerekeim lesznek,ne arról szóljon a mesélés,hogy anya 20 évesen gyereket szült,hanem röhögjünk a régi sztorikon.

Persze én se vetek meg senkit,mivel nem vagyunk egyformák,de nekem ez a véleményem. :)

Szerintem sem lehet egy kalap alá venni ebben a kijelentésben a házasságot és a gyerekeket. Mi sem akarunk gyerekeket még, pedig már kapargatjuk alulról a 30-at. Élni akarunk, igen. Nem bulikba meg párcserélős szexklubokba járunk a férjemmel, hanem utazunk, világot látunk, fejlesztjük magunkat. Én pl. megmondtam, hogy jelenleg nem vagyok hajlandó abbahagyni a sportolást és leülni kilenc hónapra, hogy aztán csak nyűglődve, meg tessék-lássék módon tudjuk a jelenlegi hobbijainkat csinálni, mert a gyerek az mindig ott lesz, útban lesz. Talán egyszer felülírják az életkedvet az anyai ösztönök nálam is, de egyelőre nem igen van még láthatáron a dolog :D

"nem akar célokat, nem akar felnőni" - Ez egyenesen értelmezhetetlen. Akinek a házasság és a gyereknevelés az egyetlen célja az életben, az nagyon-nagyon szomorú. Nem látom azt a törvényt sem sehol, hogy csak az lehet felnőtt, aki házas. Hozzátenném még, hogy aki házasodni nem akar, az sem feltétlenül csak krni akar. Van, aki gyűjtött családi körben elég rossz tapasztalatot ahhoz, hogy esélyt se adjon senkinek arra, hogy anyagilag kiforgassa. A mai világban a házasság gyakorlatilag csak egy vagyonközösségi szerződés. El lehet élni anélkül is, boldogan, szerelemben akár.

A 7-es válaszolóhoz csatlakozom, én is hasonlóan gondolom. Ez a mondat, hogy "én még X éves koromig élni akarok, addig nem akarok házasságot/családot" nem csak azt jelentheti, hogy fűvel fával meg akarom magamat dugatni és minden hétvégén úgy húznak ki az árokból, miután részegen összehánytam magamat....Ilyen is van, én ezt aláírom, de nem minden esetben ez áll a dolog mögött.

Én 19 éves vagyok, nincsen párom és megmondom őszintén, hogy nem is hiányzik kifejezetten (mert azért nyilván mindenki örülne annak, hogy áll mellette valaki). Nem arról van szó, hogy nekem senki sem elég jó vagy én nem kellenék senkinek vagy valamilyen súlyos pszichés problémáim lennének vagy ilyesmi, hanem szimplán így is kerek az életem és jól érzem magam, azt csinálom, amit szeretnék és nem érzem úgy, hogy nekem márpedig igenis szükségem lenne egy párkapcsolatra, sőt. Mit látok a környezetemben? Azt, hogy azok a barátaim, akik kapcsolatban vannak kénytelenek megalkudni, kompromisszumokat kötni, lemondani a céljaikról, terveikről és állandóan veszekednek. Egy kapcsolatnak akkor van értelme, ha mindkét fél jól érzi magát benne, szeretik egymást, őszinte a kapcsolatuk, megbíznak egymásban és támogatják egymást, van lehetőségük az önmegvalósításra és továbbra is képesek önálló független emberekként létezni. Ezzel szemben mondom a legtöbb kapcsolat, amit látok (és nem csak a fiatalabb korosztályban) az arról szól, hogy a felek ki akarják sajátítani egymást, meg akarják szabni, hogy a másik mit csinálhat, féltékenykednek, megy az érzelmi zsarolás ezerrel stb...Természetesen van kivétel, akinek nem inge, az nem veszi magára. Ugyanakkor szerintem ez ritka...Én tanulok és szeretnék is még tanulni, szeretnék minél többet tapasztalni, szeretnék foglalkozni a hobbimmal, szeretnék önkéntes munkát végezni, szeretnék elutazni külföldre is, majd később szeretnék dolgozni és a karrieremmel foglalkozni. Szerintem nagyon kevesen vannak, akik tolerálnák ezt és valahol ez is érthető, mert egy kapcsolatra idő kell és az nem működik, hogy "akkor én most egy évig elutazok külföldre, de várj meg, majd jövök vissza", ahogy sokaknak már az is baj, ha én szeretek tanulni és erre időt is szánok, ezért nem érek rá akármikor...Ez van. Nekem jelen pillanatban ez a fontos, nekem ilyen jellegű terveim, céljaim vannak (mert ezek is célok és ezekhez is kell felelősség!!) és ezek prioritást élveznek. A házasság, gyerek az az én szememben nem életcél. Ez nem azt jelenti, hogy én azt mondom, hogy én sosem fogok férjhez menni vagy sosem akarok gyereket vállalni, mert senki nem tudja megmondani, hogy mit hoz a jövő, de egyelőre nem tudom elképzelni az életemben. Én most kb. a 30-as éveimbe helyezném ezt a kérdést, mert max. akkor érzem aktuálisnak. Más dolgok sokkal fontosabbak.