Lenne értelme egyedül utazgatni?

Én is voltam már egyedül rövidebb és hosszabb úton, Európában és Ázsiában is. Utóbbitól tartottam egy kicsit, de végül remekül sikerült.:-) Nagy előnye, hogy nem kell senkihez alkalmazkodnod, abszolút rugalmasan tudod alakítani a terveidet, és - mivel egyedül vagy - több emberrel beszélgetsz, nyitottabb vagy, jobban megismered a helyieket. A hátránya, hogy ha baj van, csak magadra számíthatsz, a másik, hogy közvetlenül senkivel nem tudod megosztani az élményt. Napi kapcsolatban voltam viberen, messengeren a családommal, barátokkal, küldtem frissen képeket, élő videót, de az nem ugyanaz.:-) Ettől függetlenül neked megmaradnak az emlékek, talán még több is, mintha nem egyedül mennél.

Alapvető biztonsági szabályok betartásával nincs mitől tartani, szerintem próbáld ki. Ha nagyon nem bírod az egyedüllétet, közösségi szállásokon, hostelekben alva jó eséllyel össze tudsz bandázni másokkal.

Én alapvetően a konfortzónáján belül élő ember vagyok. Csodálkoztak is a barátaim (én nem különben) amikor egyszer csak fogtam magam, és mivel nem volt ki velem jöjjön, elmentem egyedül Londonba egy hétre. Az egyik legjobb élmény az életemben. Azon felül, amit előttem is elmondtak, hogy akkor és oda mentem, ahová szerettem volna, azt néztem meg ami érdekelt stb, adott még valamit. Mégpedig azt a felszabadult érzést, hogy mindent én szerveztem, oldottam meg, és hogy mennyire jól elboldogultam. Tanultam magamról, rájöttem hogy mennyire nem nehéz ez, és hogy mi mindent megtudok oldani. Nagyon jót tett az önbizalmamnak, úgy éreztem kinyílt a világ.

Azóta sokkal nyitottabb vagyok.

Egyébként visszamentem nemrég, de nem egyedül. Meg kell mondjam, jobban éreztem magam, amikor egyedül utaztam, mert pl mikor én még felfedeztem volna, a város más részeit, a barátnőm már haza ment volna, vagy nem érdekelte a dolog. Sokkal kötöttebb és „turistásabb” volt a dolog, nem volt meg a spontaneitás.

Én is utaztam nár nem egyszer egyedül.

Az elején azért eléggé meg voltam ijedve, de hál istennek eddig soha nem történt semmi.

Fantasztikus érzés az egész. Ahogy előttem is írták, tényleg tök jó, hogy nem kell alkalmazkodnod senkihez, úgy osztod be az idődet, ahogyan szeretnéd.

Bár nekem az egyedüli utazásban határozottan a legnagyobb élmény az ismerkedés volt. Rengeteg új arcot ismertem meg, rengeteg helyről, akikkel bár csak a nyaralás erejéig tartott a kapcsolat, nagyon jóban lettünk.

Szóval utazz bátran, ismerkedj, fantasztikus élményeket lehet szerezni így is!:)

1. vagyok

Nincs bennem félelem, pedig angolul is alig tudok. A tájékozódási képességem is nulla. Viszont van egy ipad-am amin van térkép, elég jól lehet követni az utat. Van google fordító, szótár is rajta. Ha kommunikálnom kell, soha senki idegen nem várta el, hogy anyanyelvi szinten kommunikáljak velük. Én simán a szavakat egymás mellé teszem és értenek, sőt mindig kedvesek. A fotózásnál is kérek segítséget. Ha olyan helyen vagyok ahol sok a turista, akkor odamegyek valakihez (aki éppen fényképezik) , majd mutatom a fényképezőgépemet, megkérve, mutogatva, hogy csinálna-e képet. Mindig értik mit akarok, és mindig csinálnak. Sokszor hozzám is odajönnek, és ők is csak annyit mondanak mutogatva a gépet, hogy please...

Nagyon jó sokszor egyedül menni..