Mikor voltál életedben a legboldogabb?

Amikor kicsi voltam, kb. addig tartott amíg először suliba mentem. Akkor is akkor amikor a családommal lehettem vagy anyával és apával, vagy a nagyszüleimmel, nem pedig a hülye oviban. :D

Amikor a szerelmemmel voltam, és úgy tűnt, a nehézségeink ellenére is jó vége lesz.

Kisgyermek koromban. Pedig nekem az iskola is csak szenvedés volt már akkor is mikor kicsi voltam. Amióta felnőtt lettem nagyon szar lett minden.

Külső szemlélő azt mondhatná, hogy nem boldog az életem. Amit meg is értek, mert nem fenékig tejfel. Mégis, eddigi életem során, tudtam boldogságot érezni. Azokban a helyzetekben/időszakokban, amikben benne voltam fizikailag és lelkileg egyaránt, és nem vágytam sem többre, sem kevesebbre, elégedett voltam.

20015-ben, amikor is egy nagyon szimpi nővel találkoztam.

Amikor úgy éreztem szeret egy lány, aki nekem is tetszett.

Amikor kiskoromban barbiztam, rengeteget.

Gimnázium 11-12-ben. Nagyon jó volt a társaság a kollégiumban meg az iskolában, és volt egy célom, hogy bekerüljek egyetemre, ami miatt keményen dolgoztam. Minden este vártam, hogy reggel legyen és minden reggel örömmel keltem. Azóta egyszer éreztem még így magam, a munkahelyemen volt egy feladat, amin mind együtt dolgoztunk, de valami embertelen tempóban, hogy kész legyen határidőre. Akkor nagyon boldog voltam, ugyanígy örömmel keltem reggelente. De egy hónap alatt vége lett :(

A boldogság nem létezik, gy nem lehet erre jól válaszolni. Inkább zt mondanm mikor éreztem magam jól: igen, akkor mikor azt éreztem, hogy fontos vagyok valakinek és nekem is fontos volt az a valaki. Rossze esetben ez akár egy kutyi is lehet, de jobb ha enberről beszélünk.