Bosszút állnátok azon, aki annyira tönkretett titeket, hogy miatta ment tönkre az egész életetek, miatta nem mentem egyetemre, és miatta kellett pszichológushoz, dokikhoz mászkálni? És majdnem miatta lettem öngyilkos?

Ha ez igaz, akkor ez egy sajnálatos tény.

"miatta nem mentem egyetemre"

Igen sok nő -saját maga helyett- másokban keresi az okot az elcseszett életéért!

Ekkor minimum feljelentés kellett volna történjen.

Bár sajnállak (tényleg, borzasztó lehetett), emiatt miért nem tudtál egyetemre menni?

Amúgy milyen bosszúban gondolkozol, vagy elméleti?

Nyilván, aki az egész életemet tönkretette, azt megbosszulnám, de nem mindegy, hogy hogyan.

A bosszú és az igazságszolgáltatás között van különbség...

Ha valóban ilyen szörnyűséget tett veled, jogos, hogy elvárod azt, hogy megkapja a büntetését. (nem tudom feljelenthetted e stb.) Ha pedig azt látod, hogy ez megtörtént talán ad valamennyi "megnyugvásérzetet".

A bosszúval az a baj, hogy nem biztos, hogy megkönnyebbülést hoz neked. A klasszikus érzelmi bosszúnál nincs határ, ergo bármit teszel vele nem fogod "elégnek" érezni, ráadásul ha valami drasztikusat lépsz (fizikailag ártasz az illetőnek) még a saját bűntudatoddal esetleg társadalmi következményekkel is szembe kell nézned. Pszichológussal nem beszélgettél erről?

Így leírva nekem úgy tűnik ez nem egy mostani eset. Szerintem ahelyett, hogy rá a múltra és bosszúra koncentrálsz próbálj a saját gyógyulásodra fókuszálni. Valósítsd meg azokat a dolgokat amit úgy érzel miatta hagytál ki (pl. egyetem) érj el sikereket, hogy egy nap azt érezd, hogy annak ellenére amit ő tett te mégis boldog vagy.