Belőletek az éjszaka milyen érzéseket szokott kiváltani?

Volt egy időszak, amikor éjjel rádióztam. Ahol lakom, láthatom a naplementét. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy megint elb×am egy napot - hiába is munkálkodtam. Mostanában egyre jobban gondolok arra, ha lefekszem, hogy egyedül vagyok az ágyban. Amikor olyanom van, akkor estefelé elmegyek pár tömegközlekedési eszközzel kóvályogni a városba - ez gondolkodásra késztet. Egy ideje éjszakákon át netezek.

Összesítve az éjszakák nem jó érzéssel töltenek el, mert mindig rájövök, hogy elb×am sokmindent, és xar, ahogyan jelenleg is élek./F/

Nekem ezen a nyáron meglehetősen megváltozott erre a kérdésre a válaszom... Iszonyú rég óta rosszul alszok, másrészt úgy alapból nem vagyok boldog és kiegyensúlyozott... szóval az éjszaka olyan kettős volt mindig, egyrészt szorongás, hogy vajon hány óra vergődés után fogok tudni elaludni, másrészt meg azt nagyon vártam, hogy végre ne gondolkodjak semmin, és ne érezzem a fájdalmat.

Idén nyáron valahogy a mélységes nyugalom érzésének az időszakává változott. Jelenleg sem vagyok kicsattanóan boldog, de ugy érzem viszonylag stabilizálódtam lelkileg. Úgy alakult, hogy egyedül maradtam a lakásban, igazából mindig is ilyesmire vágytam. Olyan érzésem van éjszaka, mintha az adott napnak sosem lenne vége, de abszolút jó értelemben. Mintha a jövő gondjai nem is számítanának vagy léteznének.