Hogyan legyek felszabadult, hogyan beszélgessek akárkivel akármiről, hogyan ne agyaljak a gondjaimon állandóan?

Mikor valahova megyek, hogy jól érezzem magam, vagy csak úgy élem az életem mindig eszembe jut pl a családom mert sajnos semmi nincs rendben ezzel kapcsolatban, vagy megfelelési kényszerem van minden egyes emberrel szemben akivel találkozok a buszon vagy az utcán (tulajdonképpen nem is kell, hogy ismerjem őket), ha valaki elkezd nevetni azt hiszem rajtam nevet, ha rám néz azt hiszem valami hibát vett észre rajtam.

Soha nem tudom elengedni magam, mindig csak a gondokon jár az eszem.

Sok ismerősöm a múltbéli viselkedésem miatt ítél meg és a mai napig előítélettel vannak felém.

Beképzeltnek is szoktak gondolni mert a komplexusaim miatt nem tudok akárkivel akármiről jól elbeszélgetni. És pont ezért is állnak hozzám így a régi ismerőseim, volt osztálytársaim.

Nem tudom “feldolgozni” hogy vannak emberek akik utálnak, és ezen nem minden esetben fogok tudni változtatni. 😥

Úgy érzem meg szeretnék változni és normális ember szeretnék lenni, de ezeket szeretném leküzdeni (lehetőleg pszichológus nélkül mert jelenleg nincs pénzem rá)

Aki válaszol annak nagyon köszönöm!!

20 l