Nektek is rosszul esne ez vagy csak én vagyok ilyen érzékeny?

Én a névnapot kamuünnepnek tartom, a szülinapi köszöntéseimet sem tartom számon, nem fontos számorma, ki köszönt fel, ezen nekem semmi se múlik. Velem is volt már olyan, hogy elfelejtettem a hozzám legközelebb álló pár ember születésnapját, imádom őket, de a dátumok és ilyesmik ünneplése annyira huszadrangú dolog számomra, hogy a hétköznapi káoszban egyszerűen csak másnap ébredtem rá, hogy hoppá, ezt elfelejtettem.

Viszont ha neked ez ennyire rosszul esett, akkor a legtisztább, ha számonkérés és vádaskodó hangnem nélkül őszintén elmondod, hogy ez számodra mennyire fontos, hogy ezeket észben tartsa és megkéred, hogy legközelebb figyeljen rá oda. Barátok között az ilyesminek nem kéne problémát okoznia.

Ezt írod: "Név-és születésnapján mindig felköszöntöttem és megajándékoztam."

A nagy kérdés: Ő régebben fel szokott-e köszönteni és most először nem tette-e meg; vagy pedig évek óta nem köszönt fel és nálad most betelt a pohár?

Előbbi esetben ne nevezd bunkónak, mert nem az. Hanem feledékeny, ami függhet jelenlegi körülményeitől is (pl. ki se lát a tennivalókból, folyton fáradt és nem tudja utolérni magát). Ez esetben érdemes finoman emlékeztetesd erre, és ha őszintén bocsánatot kér és próbálja pótolni, akkor ne táplálj haragot iránta.

Ha viszont évek óta nem törődik vele, akkor tényleg modortalan ember. Ez esetben természetesen te se köszöntsd fel többé.