Sokan miért szórakoztatják magukat kitalált történetekkel?

Vannak ismerőseim, akik sokszor azzal szórakoztatják magukat, hogy kitalálnak egy sztorit, egy lehetőleg olyat, ami ismerősről vagy rólam szól, előadják, megbeszéljük, aztán 10-15 perc felesleges szóváltás után benyögi, hogy amúgy csak viccelt, jól elhittem, nem is történt meg. Ennek mi az értelme? Senki sem jár jól, senki nem lett előrébb az életben, nem vált senki előnyére a történet, csak elhitette az illetővel, aztán keresztbehúzta az egészet. Ilyenkor mindig rákérdezek, hogy mi értelme volt ennek az óvodás játszadozásnak, ami nem is volt vicces, illetve az időt húztuk vele teljesen feleslegesen? Sosem kapok választ, ezért kérdezem itt.