Vajon miért sajnálom jobban a sújtólégtől meghalt bányászokat, mint az osztrák sí paradicsom lavina áldozatait?

Miért kell hozzánk eljusson ez a hír és miért kell bárkit is sajnálni?

Nincs elég fájdalom, súlyos betegség, halál a közvetlen környezetünkben?

Nincs kit sajnálnunk a közvetlen környezetünkben (akiért, vagy ha elhunyt, akinek a hozzátartozóiért) akár még tehetünk is?

Mi lenne, ha a hírek egyrészt objektív politikai tájékoztatásról, másrészt jó hírekről szólnának? Jó, persze, emellett időjárás-jelentés meg minden.

#6

A minap gondolkoztam azon, hogy vajon miért annyira érdekesek a legtöbb ember számára a minél brutálisabb, morbidabb halálesetek, balesetek,gyilkosságok? Szinte ösztönszerűen megállunk bámészkodni baleset mellett vagy ha valaki rosszul van.. extra magas olvasottság a honi ill.külföldi tragédiáknál.. pedig szerintem is ritka az olyan ember akinek a közvetlen környezetében ne történnének hasonlók. Megjegyzem én is szeretem a krimiket és elolvasom az ilyen témajú cikkeket holott nálunk sem minden ok ráadásul onkológián dolgozok ebből adódóan rengeteg tragédiát látok nap mint nap. Az emberi természet alapból ilyen. Meghallgatnám ennek a mélyebb pszichológiai elemzését is egy szakértőtől.

Mert olyan fura módon működik az igazságérzeted, hogy a munka közbeni baleset, az tragédia, míg a síelők "minek mentek oda" veszélyes téli sportot űzni. Lehet, hogy arra neveltek, hogy mindig csak dolgozni kell, nem szabad szórakozni, ezért magadtól is sajnálod a szórakozást, és megveted azt, aki mégis elmegy nyaralni. Vagy épp szeretnél te is, csak nincs rá lehetőséged, ezért nem érint meg, mert valahol kicsit úgy érzed, megérdemelték.

Én amúgy egyik baleset áldozatait sem sajnálom soha. Ha egy ismerősöm halna meg ilyen szerencsétlenségben, nagyon szomorú lennék, de ezeket az embereket nem ismertem, nekem nem jelent semmit, hogy síelés, vagy munka közben haltak-e meg.