Történt már olyan veletek, amikor. (a kérdésben a többi)?
Amikor úgy éreztétek hogy olyan jó volna meghalni, csakúgy hirtelen, váratlanul, hosszú kínkeserves szenvedések nélkül?
Ha mondjuk egyedül élsz, se család, se barát, se életkedv és amikor a világ se tűnik semmi másnak, csak egy mély, nyomasztó, sötét és undorító szennyvízzel teli gödörnek? Amikor már azon agyalsz, hogy "tényleg minek csinálom még", mire jó hogy minden nap a poklok-poklát kell átélni? Hiszen senki vagyok, öröm nincs az életben, a pénz és a vagyonszerzés sem motivál és amúgy sincs már semmi más, amiért érdemes volna küzdeni? Amikor már "a kötél" puszta gondolata is megnyugvással tölt el?
Pontosan ezért szeretném megtudni, aki ilyen élethelyzetbe került, annak hogyan sikerült kimászni belőle (HA EGYÁLTALÁN)?
Ha pedig mégsem, hogyan lehetséges úgy ragaszkodni az élethez, hogy tudod magadról, hogy egy nyomorult senki vagy, aki máról a holnapra él, aki az utcán alszik és a kukából eszik, majdhogynem állat módjára létezik és részben már csak az ösztönök vezérlik?
(Részben költői a kérdés.)
válasza: válasza:# 1
Ne haragudj, de olvastad bárhol is, hogy MAGAMRÓL BESZÉLEK?
Én csupán az emberi gondolkodást szeretném közelebbről megismerni. Sok - a kérdésben felsorolt tulajdonságokkal rendelkező - embert ismertem meg az idők folyamán. Soha nem mertem velük igazán, mélyen elbeszélgetni. Ezért inkább itt teszek hasonló jellegű kísérletet - amennyiben a jelenlévők hajlandóak "alávetni" magukat.
válasza: válasza: válasza:Szia!
Nekem minden napom errol szol. Elegge elcsesztem az eletemet. Engem gyerekkent is altalanosban is es kozepiskolaban is bantottak, nrm tudtam beilleszkedni. Eddig volt munkam most az sincs, mert felmondtam. Parkapcsolatom sosem volt, par sikertelen ptobalkozas, amit javareszt en csesztem el. Egy idrig bennem volt a remeny, hogy majd egyszer jo lesz, de mar feladtam. Egyedul a nagymamam es a testvere miatt nem merem megtenni, nekik rengeteget koszonhetek. Anyumat is elveszitettem 5 evvel ezelott. Apunak uj parja van. Sosem volt tul kozeli a viszonyunk anno sem. Ejjelente remalmaim vannak, felriadok. Ketsegbe vagyok esve. Siman odaadnam az eletemet barkinek, aki mondjuk bwzeg es tovabb szeretne elni, olyannak, aki elvezi az eletet, persze nem ugy, hogy az en elezemet elje.
# 5
Nekem minden válasz fontos. A széklet negatív változása összefüggésbe hozható az adott életmóddal.
A széklet színe egészséges embereknél barna, ezt főként a benne található epétől és bilirubintól kapja. Ha a szervezet például nem tudja megemészteni, illetve hasznosítani az elfogyasztott zsírokat, vagy a hasnyálmirigy nem képes elegendő emésztőenzimet termelni, de előfordulhat az is, hogy az epehólyag nem tud elegendő epét szállítani az emésztéshez. Ilyenkor a széklet nemcsak sárgás, de zsíros, olajos felületű és igen kellemetlen szagú.
Valószínű, hogy az adott időszakban nem megfelelő, esetleg nagyon egészségtelen táplálkozást folytattál - ezt is főként valamilyen "negatív érzelmi behatás" miatt (köztudott hogy az ember ilyenkor gyakran vetemedik szélsőséges cselekedetekre mind az életmódot, mind a táplálkozást illetően).
# 6
Ez súlyos - legalábbis az én nézőpontomból. Én biztos nem bírtam volna még a feléig sem az ilyen életet. Áruld el kérlek, hogy mi tartja még benned a lelket? Mi az, ami arra ösztönöz téged hogy tovább kell csinálni "még hányattatások közepette is" az életet?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!