Az introvertált, otthonülős emberek (főképp fiatalok) nem aggódnak azon, hogy életük legszebb éveit töltik a 4 falon, amikor annyi szuper nyári program és élmény várja őket?

"És melyiket meséled majd el szívesen?"

Miért, neked mit meséltek a szüleid/nagyszüleid, mit csináltak fiatalon?

Én nem annak élek, hogy legyen mit elmesélnem hanem, hogy jól érezzem magam. Voltam fesztiválokon, de nem hatottak meg igazán, már nem is járok egyre sem. Előbb jut eszembe kimenni a férjemmel és a kutyáimmal túrázni különböző helyekre, vagy bepattanni az autóba és különösebb cél nélkül úttalan utakon kocsikázni 100-200 km-ert. Nekem ezek az élmények, nem az, hogy lehánynak egy buliban, de mindenkinek mások az igényei.

26 éves vagyok, engem jobban leköt a programozás, tanulás, játék, játékfejlesztés...

néha megyek ide-oda, de elég havi 1-2, több már sok lenne

nem vagyok fesztiválozós, bulizós típus, azokat nem is élvezném

néha baráti összejövetel van, vagy csapatépítés, azokra megyek, de ennyi

nekem így is rengeteg pozitív élményem van, nem kell ahhoz mindenáron fesztiválozni

Bár olcsó provokálásnak érzem a kérdést, azért írok választ.

Én megkaptam gyerekként, tiniként ezeket az igen jó élményeket.

Álomvilágban élő, nagyon befelé forduló gyerek voltam, minden nyáron mentem táborba, ami maga volt a pokol. Csak a pénzlenyúlásról szóltak ezek a táborok, a "nevelők" lószart sem tettek, ha pl. ellopták valamimet, vagy megvertek a fiúk, a program kimerült a kötelező érintős vagy mi a fene versenyekben, és régi felnőtteknek való filmek bámulásában. Az egyik táborban, ami lovaglásról szólt volna a hét napból az utolsón volt pár órában ló. És össze voltam zárva koraérett r-bcokkal, akik folyamatosan csúfoltak. Hát nekem akkor a könyvek jelentették a menekülést és a zene.

A mai napig izgalommal tölt el, ha azokra a könyvekre és az elképzelt világra gondolok.

A társasház udvarán sajnos inkább a gázosabb kölykök rohangáltak, ezt inkább hagyjuk is.

Ezek az élmények annyira meghatározóak voltak, hogy utána minden nyártól rosszul voltam évekig.

Később javult a helyzet, most sokat kirándulunk, engem az ilyen ételfesztiválos fosok (elnézést) nem érdekelnek, a tömegtől undorodom ilyen melegben, mert a szagokra és a lökdösődésre érzékeny vagyok. Zenei fesztiválok...amelyik koncert érdekel, arra külön elmegyek, inkább sima koncertre, mint fesztiválra.

Remélem most már megnyugodott a kicsi aggódó lelked.

-De aggódok

-Nem igazán tudok vele mit kezdeni, kissé megakadtam a barátkozásban pedig szívesen mennék egy fesztre én is, sőt talán fogok is ha találok olyant ami nem túl drága

-Tudsz segíteni?

-Mesélsz te is? Te az az ember vagy aki ezeknek él?

-Miért tetted ki a kérdést?

UI: Eddigi kommentelők: Igaz, hogy bent is lehet és szerzünk is jó élményeket. Azonban az igazán emlékezetes élmények az emberekkel vagy/és a küzdelmekkel jönnek létre.

Apraja falván nem minden hepi és móka: vízbefulladás (idén is lesz áldozat) Elrablás,drogok,tuladagolás,balesetek,szervkereskedők...

"el fognak rabolni" mondja a lányának a kégikisérőként dolgozó tiszt. "búj az ágy alá"

rita a felhőtlen nyaralás, mindig valami nagy szippancs lehetősége adódhat.

Ha arról van szó, hogy mit mesélek el másoknak, akkor is az otthon ülős dolgokat választom. Én egy könyvről jóval több pozitív dolgot tudok elmesélni, mint egy buliról.

A bulikban nagy a tömeg, büdös van, túl hangos a zene, nem lehet rendesen beszélgetni, táncolni meg nem szeretek, tehát számomra egy buliban semmi pozitív dolog nincs. Voltam párszor, de mindig kb. negyed óra alatt halálra untam magam, mert hiába mentem a legjobb barátaimmal, beszélgetni nem lehet a zenétől, más tevékenységek meg nekem egyáltalán nem élvezetesek egy buliban.

Viszont egy jó könyvnek el tudom mesélni a történetét, a kedvenc jeleneteimet, azt, hogy melyik szereplővel és miért tudok azonosulni, melyik szereplőt hogy képzelem el a leírások alapján, mit tanultam a könyvből és ezt hogy tudom a való életben hasznosítani, hogyan képzelem el a történet folytatását és még sorolhatnám.

Az introvertálsàg nem csupán otthon ülést jelent. De végülis mindenki úgy éli az életét ahogy akarja, van akinek ez jó, másnak amaz, lehet nekik ugyanolyan jó élmény könyvet olvasni mint neked egy buli. Az meg hogy mit fognak mesélni,azt végképp nem kell számon kérned, mert végülis semmi közös hozza ki hogyan él.

Egyébként én szívesebben hallgatom és mesélek is egy csudijò utazásról, mint egy részeg buliról, ami valljuk be őszintén, a tiniken kívül senkit sem izgat.

szerinted tényleg az alapján kéne kiválasztanom a programomat, hoy melyik hangzik jobban ha eldicsekszem vele az embereknek?

a négy fal közöttnek megvan az az előnye, hogy hideg van, meg a légkondi, elérhető távolságban van a jégkrémesdoboz, és még ilyen kis hlyegyerekekkel se kell összefutnom mint te :)