Milyen életutat jártál be ahhoz, amiért 28-30 évesen is szüleidnél kényszerülsz lakni?

Nem kényszerülök itt lakni. Bármikor tudnék költözni. De minek költözzek egyedül albérletbe? Nagy a ház, jó a kapcsolat a szülőkkel. Kapcsolatom jelenleg még nem tart az összeköltözésnél. Majd ha oda jutunk, akkor vele megyek külön.

Egy lelki roncs léhűtő here vagyok, akik lelki beteg és emellett semmi hasznom nincs, nem profitál belőlem a társadalom, ellenben mindenki lenéz. 25/F

Nem vagyok 28-30 éves, ahogy az olvasók döntő többsége sem. Buta kérdés, bután megfogalmazva. Próbáld újra!

Én annak idején 30 évesen vettem lakást, amit még fel kellett újítani beköltözés előtt. Gazdasági válságban voltam pályakezdő, diákmunkára meg nem fizettek sokat, szóval nem tudtam megkeresni egy lakás árát, nem örököltem, nem tudtak sok pénzzel megtámogatni a szüleim, addigra lett elég önerőm, és így is kellett hitel.

En 19 evesen koltoztem el otthonrol, voltam kollegista, ingazos, 6 eve alberletben lakom Budapesten. Ez ido alatt volt egy kevesbe komoly es egy szamomra komolynak mondhato kapcsolatom, akivel el szerettem volna indulni. Nem jott ossze. Most 30 vagyok, van mar akkora szakmai tapasztalatom, hogy videken is meg tudom keresni a fovarosi fizetesem, azokbol az elso sorban szorakozasi formakbol ami miatt ragaszkodtam a fovaroshoz az elmult 10 evben, kinottem. Kozben a csalad videken egy 200m2 hazba koltozott, ahol van szamomra 2 szoba, egy lakni, egy dolgozni. Kert, garazs, muhely ahol a hobbimmal foglalkozhatok. 30 ezres kisvarosban majdnem minden szolgaltatas elerheto. Meg nem koltoztem vissza, de opcionalis rovid tavon. Ha lesz baratno akkor majd tovabballok vele alberletbe, egyelore nincs komoly kapcsolatom es nem is szeretnek megallapodni, sem elkotelezodni.

26 éves vagyok, 5 évig éltem külön, nem rég egy sérülést követően vissza kellett költöznöm. Kb fél-1 év múlva pedig újra el, amint felépülök.