Mennyire nehéz jó lakótársat kifogni?

Ez teljesen hülye. Nagyon sok helyen laktam már, és sehol sem lehetett az egyes szobákat kulccsal bezárni, eszünkbe sem jutott, minek? Nem köztörvényesekkel költöztem össze egyik esetben sem. Koleszban persze be lehetett zárni a szobákat, de ott többen vannak egy szobában, akkor mit csinálsz, páncélszekrényt veszel a bőröndödnek meg a cuccaidat is abban tartod? Röhej.

Nem egyszerű, azt én is aláírom, bár eddig még nem kerültem össze olyan emberekkel, akik ne lettek volna megbízhatóak. Jó ideig egyedül béreltem egy minigarzont, aztán a bérbeadók hazaköltöztek külföldről és hirtelen lakást kellett találnom. Tudtam egy névről ismert srácról, hogy lakótársat keres, és mivel jó környéken van a lakás, plusz a lakbér is nagyon baráti, jobb híján betársultam hozzá. Vannak közös ismerőseink, de egyáltalán nem ismertük egymást. Ahhoz képest, hogy előadta az elején, hogy neki mennyire fontos a rend és a kommunikáció, már az első hetekben azt kellett látnom, hogy ez csak duma volt. Baromi trehány a gyerek, ráadásul soha nem szólt hozzám magától. Ha én nem szólítottam meg, nem beszéltünk. Egy ideig próbálkoztam, aztán úgy voltam vele, hogy nem érdekel, nem fogok állandóan azon agyalni, hogy mi a sz*rt kérdezzek tőled, ha összefutunk. És mivel ő meg gyakorlatilag soha nem próbálkozott, jó ideje már csak köszönünk egymásnak, semmi egyéb. Iszonyúan nyomasztó a társasága. Hál'Istennek több hónapos keresgélés után találtam egy nagyon jó helyet, úgyhogy nemsokára költözöm. Hiába volt megbízható és korrekt a srác, ez sajnos édeskevés egy jó együttlakáshoz.