Lehet hülye kérdés, de azokban a társasházakban ahol portaszolgálat van, ott ez mire jó? Ha ilyenbe költözök és vendéget fogadok, akkor mindig be kell csekkolni a vendégnek?

#11.

De akkor írjál logikus érveket légyszíves.

Ennek megakadályozására bőven elég egy biztonsági ajtó, egy kamera és egy riasztórendszer, valamint egy széf házon belül… Na meg készpénzt nem kell tartani otthon.

Nekem pl. majdnem 2 millió forintos ágyam van, de az nem olyan kompakt hogy csak úgy ellopják.

Nekem ugyan olyan nincs, de egy ilyen milliós 8K-s tévé sem az szerintem… Meg amire lehet, biztosítást kell kötni.

Igaz, eddig Budán laktam (de nem a Rózsadombon) több generációs házban, igazából több ház is van egy udvarban és így felnőttként már a legkisebben elkülönültünk a szüleimtől a volt barátnőmmel… De nem vagyok gazdag, a szüleim viszonylag tehetősek, de abszolút nem mozgunk ilyen gazdag körökben, sőt.

És most a szüleim válnak, el fogják adni az otthon ahol születésemtől kezdve mostanáig éltem.

Ebből adódóan fogok még csak most elköltözni, pedig már a húszas éveim második felében vagyok, de korábban nem lett volna elég pénzem. Mivel elég sokat segítettek nekünk a szüleink még azon túl is, hogy az én szüleim házában laktunk, majdnem minden keresetemet félre tudtam tenni. Plusz most örököltem is egy nagyon kicsi, lelakott lakást is… Arra is gondoltam hogy oda költözök be, de szeretném vinni a kutyát, mert más nem foglalkozik vele a családból és ahhoz nagyon kicsi az a lakás (egy szobás).

Így eladom és veszek egy kicsit nagyobbat, végülis hitelt így sem kell felvennem, amivel előrébb vagyok szerintem a korosztályom 80 százalékánál… Tudom, hogy szerencsés vagyok.

Már említettem, hogy hol néztem ki lakást, de pont azért nem vagyok benne biztos hogy jó választás lenne, mert kicsit olyan túl fancy.

Pedig a X. kerületet összességében nem ez a hangulat jellemzi… De mostmár mindenképpen a Pesti oldalon akarok majd élni.

Én soha életemben nem tartottam házibulikat, és nem is így harminchoz közeledve akarom elkezdeni… A hangoskodás is távol áll tőlem, ne értsetek félre, de sok vendéget akarok fogadni, meg most egy ideig (vagy örökre, ki tudja) agglegényként szeretnék élni és lányokat is felvinni (a lehetőségeimhez mértem), eddig sosem volt ilyesmire lehetőségem mert egyrészt kapcsolatban éltem, másrészt meg nem voltam teljesen önálló (még most sem vagyok az, de majd leszek).

De olyan furcsa érzés, hogy mindenkinek be kell majd jelentkezni a portásnál, hogy az felhívjon engem, hogy jöhetnek e… Vagy pedig nekem mindig le kell mennem, hogy ezen az “akadályon” át tudjanak jutni a vendégeim.

Kicsit emiatt olyan érzés van bennem, mintha csak bérelnék egy lakást és nem birtokolnám…

Meg amúgy picit félek attól is, hogy mennyire kell majd interaktálni a lakóközösséggel, olyan fura nekem hogy annyian élnek idegenek egy helyen, egy épületben… Csupán néhány fallal elválasztva.

Remélem ezeket csak rosszul képzelem el így előre és nem ilyen nyomasztó érzés a valóságban társasházban élni. Mert amúgy meg egy csomó pozitív oldala is van…