Az őrült szomszédom megkeseríti az életemet, mit tegyek?

Sziasztok. Először is azzal kezdeném, hogy ez egy hosszú történet lesz, de kérlek olvassátok végig.

A dolog ott kezdődik, hogy én egy 37 éves elvált férfi vagyok, egyedül lakom egy 2,5 szobás lakásban. Programozóként dolgozom egy nagyobb cégnél, hetente legalább 4 napot otthon vagyok home office-ban, de van hogy mind az 5-öt. Az, hogy elmegyek valahova, eléggé ritka, tehát mondhatni, hogy az időm 85-90%-át otthon töltöm. Megszoktam már az egyedüllétet, nincsen is vele semmi problémám. Ezt csak azért írtam le, hogy megértsétek a helyzetemet.

Nagyjából 8 hónapja történt, hogy épp bent voltam a munkahelyen és szünetet tartottunk. Hárman kimentünk cigizni. Odacsapódott hozzánk egy negyedik, fiatal srác, akit én nem ismertem. Mint kiderült, ugyanúgy a mi cégünknél dolgozott, csak egy másik emeleten, ezért én még soha nem találkoztam vele. Egy rövidebb csevej után valahogy a lakásokra terelődött a téma, és elmondta, hogy jelenleg lakást keres a belvárosban, hogy közel tudjon költözni az irodához. Az én szomszédom akkor épp árulta a lakását, így megemlítettem neki, majd még aznap este át is küldtem Facebookon a telefonszámot, amin érdeklődni lehet. A dolognak az lett a vége, hogy megvette a lakást és odaköltözött mellém. Így visszagondolva igazából nem látszott, hogy bármilyen "probléma" lenne a sráccal, teljesen jól elbeszélgettünk, meg sem fordult semmi ilyesmi a fejemben. Igazából csak úgymond udvariasságból említettem meg neki ezt az eladó lakást a szomszédban, és mikor kiderült hogy megveszi, nem érdekelt különösebben.

Bár ezt csak utólag tudtam meg, a beköltözése után 1 héttel ki is rúgták a cégtől, mert mondhatni egyáltalán nem dolgozott semmit, egész nap csak kávézott, háromszor kiment ebédelni meg ilyenek. Eléggé furcsálltam ezt, de hát ugye nem az én dolgom, nem foglalkoztam vele. Aztán elkezdődött a "rémálom". Igazából olyan volt az egész, mint egy horrorfilm, ahol a szellem apránként kezd jeleket adni a jelenlétéről, csak itt szellem helyett egy olyan szomszéd van, aki az őrületbe kergeti az embert.

Gondolom most kérdezitek, hogy mik voltak ezek az apróságok. Először csak annyi volt, hogy rendszeresen ordított a zene, illetve nyögéseket és egy számomra meghatározhatatlan nyelven előadott ordításokat lehetett hallani (biztos h tőle jön). Idővel ezek nappal és éjjelente is rendszeressé váltak, de egyszerre mindig csak 5-10 percre. Aztán ugyanígy rendszerré vált a majomvihogás perceken keresztül. A falak alapvetően nem vékonyak, de olyan hangosan csinálja, hogy képtelenség nem átszűrődnie. Aztán jött a többi. Például elkezdett kaját áthordani, mindig azzal a szöveggel, hogy túl sokat főzött, egyedül ennyit nem eszik meg. Az első 1-2 alkalommal örömmel elfogadtam, aztán húztam a számat, utána pedig már nem is nyitottam ajtót neki. De ő heteken keresztül ugyanúgy próbálkozott. Bekopogott, én ugye nem nyitottam ajtót, de ő ennek ellenére legalább fél órán át ott állt az ajtóm előtt, kiabálta a nevem, dörömbölt, csengetett. Ő is egész nap otthon van, nem tudom hogy dolgozik-e vagy hogy egyáltalán miből tartja fent magát. Egyedül él, vendéget egyszer nem láttam nála az elmúlt fél évben. Aztán például elkezdte kivenni valamilyen fogóval a leveleimet a postaládából és felhordni azzal a felkiáltással, hogy "nehogy más vegye ki őket és ellopja". Ezt azért már nem hagytam szó nélkül és megmondtam neki normális stílusban, hogy jó lenne ha egy kicsit leszállna rólam és nyilván nem nyúlhat a személyes leveleimhez. Erre az volt a reakciója, hogy elkezdett iszonyatosan bömbölni és a bocsánatomért esedezni. Tényleg már én éreztem magam rosszul. A leveleimről leszállt, de ezek után csak még jobban rám akaszkodott. Ha viszi le a szemetet, ugyanígy fél órán keresztül ott áll az ajtó előtt, hogy kinyissam és megkérdezze, az enyémet is levigye-e. Ha boltba megy, ugyanezt eljátssza, hogy kérek-e valamit. Van hogy órákig (!!!!) ott áll. És ugye ez egy teljesen hülye helyzet, mert tudja hogy szinte mindig otthon vagyok. És emellett ugyanolyan rendszeres maradt az ordító zene, a majomvihogás, néha cintányérozás (?)...

De mindez még csak ízelítő volt a mesterkedéséből. Egyszer összetalálkoztam vele a lépcsőházban így elkerülhetetlen lett a beszélgetés. Kért tőlem egy kis kristálycukrot. Adtam neki, addig ő bejött az előszobába (onnan nyílik közvetlenül a nappali is). A távozása előtt mondta, hogy lesz nála egy kis felújítás, ne haragudjak ha hangos lesz. Mondom oké. Az ezt követő 1 hónap azzal telt, hogy egész nap irgalmatlan hangzavar szűrődött át tőle. Alapvetően toleráltam, de miután este 10-kor is a fúrót és a szekrényborítgatást kellett hallgatnom, kihívtam a rendőröket. Ez kétszer történt meg. Elsőnek csak figyelmeztették, másodjára pénzbüntetést kapott csendháborításért (nem tudta letagadni, mert akkor is csinálta, mikor már kint voltak a rendőrök). Ezek után nagyjából csend lett, viszont pár napra rá áthívott, hogy "valami fontosat akar mutatni". Gyanakodtam de végül átmentem, elvégre meg tudom magamat védeni. Arra végül nem volt szükség, viszont annál inkább elképedtem a látványtól. Ez az őrült teljesen lemásolta az előszobámat és a nappalimat. De ezt úgy értsétek, hogy nem átrendezte a bútorokat, hanem szinte mindenből újat vett (olyanokat amit nálam látott), látni lehetett h frissen festették a falakat is. Mondanom sem kell, olyan színűre, amilyen az én falam. A bútorok elrendezése is szinte teljesen olyan lett mint nálam. Amikor rákérdeztem, hogy ez mégis mi, annyit válaszolt, hogy mostantól nála is otthon érezhetem magam, nyugodtan menjek át bandázni ha van kedvem stb.

Én ekkor sarkon fordultam és szó nélkül kimentem. Azóta próbálom elkerülni a vele való mindenféle kommunikációt, de ez igen nehéz, mert továbbra is a fél napot az ajtóm előtt tölti a folyosón állva. Legutóbb épp nem volt, megyek ki az ajtón, és azt látom, hogy ki van cserélve a lábtörlőm egy teljesen újra (nyilván ő volt). A régi sehol. Ha megyek el otthonról, az esetek 90%-ban szalad ki az ajtón és valamilyen teljesen érdektelen hülyeségről kezd el beszélni. Én vagy bunkózok vele vagy hozzá sem szólok, de egyszerűen nem érdekli (talán észre sem veszi h mi van).

Azt is muszáj megemlítenem, hogy elkezdte a saját leveleit bedobálni az én postaládámba, és mindig azzal az indokkal csenget be hozzám, hogy “ez a hülye postás már megint rossz helyre dobta be”. De ezt már legalább 10 alkalommal eljátszotta. Akkor a munkahelyemre küldött egy tucatnyi e-mailt a főnökömnek (tudta h ki az) amiben ecserélte, hogy én milyen drága jó ember és kifogástalan munkaerő vagyok, azonnal adjanak fizetésemelést. Éjszaka rendszeresen dörömből az ajtómon, aztán néhány másodperc múlva visszaszalad a lakásába. Biztos h ő az, mert hallom az ajtaja záródását, és egyszer még a kémlelőn keresztül is láttam, mert pont ott álltam az ajtó mellett.

A legutóbbi húzása az volt, hogy rendelt nekem egy 150 ezer forintos tévét kifizetve :DDDD Most én is röhögök rajta, de akkor csak szörnyűlködni tudtam. Természetesen nem fogadtam el, mondtam a szállítóknak hogy vigyék a p*csába (vagy át a szomszédba). Illetve még egy dolog jut most így eszembe, tegnap fent voltam nálam egy csaj. Reggel ment el, én kikísértem az ajtóig. Ahogy ment le a lépcsőn, ez az őrült úgy szaladt ki a saját ajtaján és egyből kérdezgetett hogy ki volt ez, mit csináltunk.

Őszintén szólva már nem is tudok mire gondolni. Gondoltam arra, hogy valami szekta tagja, vagy hogy esetleg meleg és így akar elcsábítani, de egyiket sem tartom túl valószínűnek. Nyilvánvalóan egy teljesen beteg ember, de alapvetően nem csinál semmi törvénytelent (ahogy mondtam, a leveleimet már békén hagyja) így tehetetlen vagyok. Próbáltam beszélni a többi lakóval, ők semmit nem tapasztalnak ebből némi hangoskodást leszámítva, de az ugye van másnál is. Beszéltem a közös képviselővel és a rendőrséggel is, egyikük sem tudott mit mondani.

Végső elkeseredésemben már arra is gondoltam, hogy elköltözöm. Pénzem éppen lenne rá, de egyrészt nagyon jó helyen lakok, másrészt azért a férfiúi önbecsülésem sem tart még annyira alacsony szinten, hogy egy őrült szomszéd miatt elmeneküljek.

Szerintetek mit lehet tenni egy ilyen helyzetben? Esetleg élt át valaki hasonlót?

(a kérdés sajnos nem kamu)