Miért érzem magányosnak magam? Miért félek? Mit csináljak?

Figyelj oda, hogy szoktad elcseszni a dolgokat, mik a gyenge pontjaid és azon próbálj me változtatni. Olyan dolgokkal foglalkozz, olyan irányba probálj fejlődni, amihez értesz is. Ha a novella és versírás, akkor az, vagy bármi más, amihez kedvet érzel. Bizonyára tehetséges

Vagy, de tény, hogy általában nem első neliugrásra találja meg az ember a sikerhez vezető utat. Próbálkozni kell.

A fizetésen ne lepődj meg, sajnos ez az általános. Mondjuk, 12 óra szerintem a maximum. Annál többet nem szabad vállalni. Azt is csak ugy, ha nem megterhelö fizikailag.

Tipikus példája a mérgező családnak. Már ha ezt családnak lehet nevezni.

És igen, tudod, a dolgokat több oldalról lehet szemlélni. Ha lenne két diplomád, akkor is mondhatnánk azt, hogy jó, de miért nem három? Mindent lehet jó, és rossz oldalról is szemlélni. Nézhetjük azt, hogy "csak" egy szakmád van, nem három. De nézhetjük azt, hogy 17 évesen már van szakmád. Ne gondold, hogy attól lesz valaki több, hogy halomszámra gyűjti a "végzettségeket". Meg aztán kicsit túl is dramatizálod a dolgokat. Ha egy 40 évestől hallanám, hogy mennyi midnent elszúrt az életben, és hogy mennyire céltalanul él, azt mondom, igen, van oka aggódni. De 17 évesen még bőven rengeteg idő áll előtted ahhoz, hogy másabbá alakítsd az életedet.

Egyébként meg még egy dolog: pont ma reggel csodálkoztam rá (negatív értelemben véve), hogy milyen alacsony értelmi képességű emberekből áll a fiatalság elég nagy része. (Senki félre ne értse, nem csak a fiatalságra igaz ez...) 16-20 közötti lányok és fiúk kb. 10-15 fős csoportjával találkoztam, volt "szerencsém" a beszélgetésükbe belehallgatni, én azon csodálkozok, hogy ezek egyáltalán hogy tudnak létezni? A kettővel kevesebb agysejtjük lenne, már fotoszintetizálnának. Ehhez képest itt vagy te: gitározol, verset írsz, novellát írsz, alkotsz, és művelődsz. És te gondolod magad semmitérőnek?

Szia.

Neked, saját magadnak kell erőt venned a dolgokon és a problémákon. :) 17 vagy, van szakmád, tehát gondolom hogy szakmunkás képzőt végeztél, amivel semmi probléma nincs is, én is az vagyok, azt végeztem.

A 15 óra 10-12E az ahhoz képest nem is rossz, hazai viszonylatban. Ide haza ilyenek, sőt, még rosszabbak az átlag napi bérek. Például én Villanyszerelő vagyok. De csak egy csekély ideig helyezkedtem el a szakmámban (kb 8 hónap), egy "khhhm khhhm" egyéni vállalkozónál, tehát maszeknál. Nem fizetett meg, ahogy igazából senki nem fizeti meg neked teljesen ezt a szakmát, munkát. Maximum az ELMŰ-ÉMÁSZ. Ő tisztességesen fizet (Akár bő 200 feletti nettót is), cafetériát ad, kedvezmények, nyaralások stb. Vaaagy a másik lehetőség hogy én végzek el egy vállalkozóit (E.V). Viszont rengeteg cég van már itthon, így nem látnám sok értelmét. Ha én pénzt szeretnék keresni, akkor ki kell(ene) mennem Németországba, Lengyelországba és/vagy Ausztriába, ha a szakmámmal szeretnék pénzt keresni. Szégyen, de ott akár (minimum) 500.000Ft-tól 1.000.000Ft-ig meg lehet keresni. Természetesen a kifizetés euró (akár 3.000Euró is lehet), úgy váltottam most át neked HUF-ra.

Szóval tényleg ne lepődjünk meg, a rendőröknek is (talán sokkal) jobb fizetésük van odakint, mint idehaza. (Mondjuk ha valaki külföldre akar menni rendőrnek, az kitörölheti a s*ggét az itthon szerzett szakmai ki képzettségével. Külföldön kiröhögik a leendő kollégák, de mindegy xd)

Én mikor pizzáztam "egy helyen", ahova mentem dolgozni, 2017 február végétől 2018 februárig, ott napi 5.000Ft-ot kaptam, kb 12 óra ott léttel, és talpon voltam minden nap 15-16 órákat. Bejárást nem térítették, pedig egy nagyon jól menő hálózatról beszélünk. Szóval, sajnos ez ilyen. :(

Idehaza, ha csak nem vagyok jogász/mérnök/ügyvéd/politikus/képviselő/orvos/vegyész akkor ne számíts alap nettó legalább 200.000Ft-os fizetésre. (Be baszna. :P)

Én is 21/F vagyok. Gyakorlatilag 25 éves korodig pálya kezdő vagy, ahogy én is.

Menj vissza érettségizni. :)

Sajnos, nekem sincsen meg, de erősen gondolkodom rajta. (Megtudnám csinálni, nem tartom magam hülye embernek hozzá. Azt a két évet le tudnám húzni.)

25 éves kor felett is meglehet csinálni, csak akkor már nem nappali/felnőtt tanulói viszonyban. Tehát akkor már pénzbe kerül.

Rengeteg tanfolyamat, vizsgát ellehet végezni, amihez sajnos alapból kötelezővé teszik az érettségit. Nem értem, mert némelyik ember értelmesebb akinek nincs érettségije, mint akinek van.

Elmehetsz különböző OKJ-s képzésekre, tehát gyorstalpalókkal elvégezhetel különböző szakmákat is, képzettséget szerzel és kapsz magyarul.

Nem tudom, hogy hogy vagy vele, de el lehet menni tűzoltónak is. Érettségi, meg egy valamire való (legalább egy minimális) fizikai erőlét legyen meg hozzá. Tűzoltó nem egy szakma, hanem hivatás. Ha az érettségid megvan, mehetsz hivatásos állományba is.

Ha jogsid nincs még (B kategória, azaz személykocsira), szerintem az sem baj. Megcsináltatják veled, a C kategóriával együtt, (Ami a tehergépkocsit jelenti) majd felmész Pestre, és megszerzed a PÁV 1-es vizsgát is (mert azt csak ott lehet, sajnos). Ez a megkülönböztető jelzést használatára jogosít, pontosabban ilyen járművek vezetésére.

PERSZE, ez csak egy TIPP, ÖTLET volt. Te döntöd el, de én is hasonlóképpen gondolkodom. :)

(Bár nekem már megvan a jogosítvány több, mint 3 éve. (3,5 kb))

Én igazából náluk a beosztás is jó, a fizetés is jó, és ha gondolod, mellette mondjuk még elmehetsz rész munkaidőbe dolgozni máshova is. Vaagy például futárkodni. :D

A drogokat hagyd. Én is csináltam egy darabig, de rá jöttem hogy nem kell az. Csak a pénzt viszi, és az egészségnek sem feltétlenül tesz jót. (Bár nekem soha nem volt semmitől bajom úgy különösebben, hál istennek.)

Most én sem dolgozom már kb fél éve. :(( Egyszerűen nem tudok én sem elhelyezkedni, sehova. Hiába küldöm el az önéletrajzokat, semmi. A családom tart el ismét, úgy, mint anno iskolás koromba. Nehezen boldogulunk, de azért beb*szna, ha én is megint elkezdenék drogozni, ezért. Én is megtehetném, de próbálok küzdeni, és nem csak a tehetetlenségen, és a reménytelenségen agyalni. Mert ez az út vezet ide, elsősorban.

A drogokat, hagyd! Menj vissza suliba, érettségizni, mivel most végeztél frissen, így még megvan a tudásod. Menj el levelezőire, hogy ha szeretnél, és mellette is tudsz dolgozni ettől függetlenül. Vállalj beugrós munkákat. Nem muszáj a szakmádban dolgoznod. Csak mondok egy példát. Konyhai kisegítő, mondjuk pizzériába, étterembe. De ez csak akkor, hogy ha bírod a pörgést. Általában legalább egy 10.000-15.000Ft-ot kapnak egy napra, jobb helyeken. Vagy betanulni szakácsnak, azoknak is jó az órabére, kiszámolva egy napi kereset legalább ennyi. (Én is olyan helyen voltam 2 évig, ahol ilyen jól kerestek a szakácsok és a konyhai kisegítők, diszpécserek). Rengeteg lehetőség van, csak élj vele! Nem tudom milyen drogokat használtál/vagy használsz még jelenleg is, de hidd el, ilyen helyen se idő, se energia, se kedved nem lesz hozzá. :) És amúgy sem, mert mint mondtam, nincsen erre szüksége, senkinek. Főleg neked nem!

Szeretsz gitározni, és verseket írni. Ezt a tudást/hobbit is hasznosíthatnád a későbbiekben!

Legyen eszed, és tanulj, próbálkozz! MERJ próbálkozni! :))

"Napjaim általában gitározással,dalok/versek/novellák írásával és ivással/valamiféle tudatmódosító szerhasználattal telnek"

Kurt Cobain is pont ezt csinálta. Jó most ettől nem leszel világhírű mint Cobain, de csak azt mondom, h ezzel így önmagában semmi baj nincs. Az a lényeg h mit hozol ki ebből. Meg nyilván nem kell túlzásba vinni az ivást stb.

"Mi célt szolgálhatnék az emberiségnek?"

Miért kéne célt szolgálni az emberiségnek. Ez baromság. Senki nem azért csinálja amit csinál, h valamilyen célt szolgáljon. Egy mentős azért mentőzik, mert szereti csinálni.

A családodtól, meg érdemes elköltöznöd, mert így tényleg nincs értelme ott lenni, ha így viszonyulnak hozzád. Én a helyedben azt csinálnám, h elköltöznék, vállalnék egy 8 órás könnyű munkát, a maradék időben meg azt csinálnám, amit egyébként is csinálnék ha nem kéne dolgoznom. Aztán ha így ki tudsz magadnak alakítani egy viszonylag élhető életet, akkor megint visszatérhetsz a problémáidra.

Én ezt megcsináltam. h mikor elköltöztem otthonról, akkor kb 2 évre kikapcsoltam magam, és egyszerűen megcsináltam azt, amit a nap elején elhatároztam h meg fogok csinálni. Néha könnyebb volt néha nehezebb, de a végére valahogy összeszedettebb lettem, és bele tudtam vágni bonyolultabb dolgokba anélkül, h pánikoltam volna.

Ismerkedj meg új emberekkel. Nekem a gyerekkoromból 1 ember maradt meg akivel ma is tartom a kapcsolatot, de ritkán tudunk csak találkozni.