Szerintetek igaz az hogy?

Szerintem mikor ezt mondják a halálra gondolnak. Nem tudjuk mi van utána és azzal úgy is egyedül kell szembenézned.

Végső soron egyedül vagyunk, DE pont emiatt mégis együtt. Ugyanazzal a veszéllyel nézünk szembe ugyanakkora erővel. Mindenkinek eljön ez a pillanat, és lehet hogy nem tudjuk, de akkor mind együtt vagyunk.

Ez olyan mint amikor az ember egyedül nyomja otthon a fekvőket. Már majd kihal a fáradtságtól, de érzi hogy a világban nem csak ő van így, érzi és tudja hogy mások ugyanilyen helyzetbe vannak és nem adják fel ezzel biztatva a többieket. Ő miért tenné? Lehet hogy egyedül van a szobában, de az életszituációban nincs egyedül. Szép az élet mi? :D

6-os válasza nagyon tetszik :) Minden szavával egyetértek!

Párszor volt csak olyan pont az életemben, hogy az éreztem, egyedül vagyok.

De még ha át is mentem sok nehézségen, mostanra ez mind megedzett, és pont hogy empatikusabb lettem tőlük.

És ha valaki bajban van, annak szívesen próbálok segíteni, és ettől az érzéstől azt érzem, hogy összeköttetésben vagyok az emberekkel. Bár nincs sok barátom, és a családom is nagyon megfogyatkozott, de a segíteni akarás megtölt és azt érzem, az emberiség összetartozik. (persze aki ártalmas másokra, az más tészta, de az átlagról beszélek)