Általában, a "tökösebb" munkavállalókat miért utálják ki a kollégák?

Pusztán irigység szerintem.

Mondjuk alap lenne, hogy bértárgyalási témákról nem egyeztet senki mással.

Én 5 éve dolgozom a jelenlegi helyemen, 2017-ben volt olyan hogy huzamosabb ideig egyedül végeztem azt a munkát amit másik 3 műszakban akkor is ketten csinálják amikor eleve kevés a teendő. Úgy álltam hozzá hogy a saját tempómmal annyit csinálok, aminek a végére is érek, nem kezdek addig a másikba míg kész nincs a kezemben lévő papír.

Műszakok végét át sem tudtam adni a következőnek, elmondtam nekik hogy amit Ti kényelmesen csináltok adott műszakban, az itt nálunk mind rám szakad.

Akkor lett elég a hülyeségből, amikor is volt már szabad ember akit adhattak volna mellém, mégsem tették, mert nagy barátnője a műszak vezetőnek az illető, és nehogy már ő is dolgozzon.

Reggel bementem, már akkor sok tennivaló volt, és az előző műszakét is be kellett fejezni, olyan ideges lettem hogy első szünetben 8-kor átöltöztem és hazajöttem.

Tudtam hogy keresni fognak, és idővel jött is a telefon hogy hová tűntem, elmondtam hogy mi a helyzet, és ha vissza is megyek, egyedül nem leszek hajlandó elkezdeni a munkát, mondtam neki hogy itthon maradok 2 napra, írjon rá szabadságot ha akar.

Amikor visszamentem már találgatták hogy miért mentem haza, ment a kombinálás, majd több ember jelenlétében is igen csúnya megfogalmazásban elmondtam hogy nem fogom magam kifárasztani.

Akik ennek a kis idiótának a haverjai, azok hirtelen két lépés távolságot tartottak tőlem.

Volt még vitánk az irodában négyszemközt, hogy kellemetlen helyzetbe hoztam, mert számon kérték tőle hogy az adott időszakban miért osztogat valakinek több nap szabadságot(nekem adott akkor)

Tudtára adtam hogy ha nekem itt még egyszer le kell magam cumizni akkor táppénz lesz belőle, mert jó az orvosom :) 5 év alatt egyébként is alig nyújtott valamit ez a szemétdomb, nem lenne nehéz felmondani, majd otthagytam az asztalánál, és kifelé jövet, kicsit rácsaptam az ajtót.

Mai napig itt dolgozok, ugyanúgy megkaptam ezután is az éves béremelést, nem jött hozzám az igazgató fenyegetőzni.

Tettem már utalást nyilvánosan arról is hogy ha valakinek problémája lenne velem, azt munka után szívesen meghallgatom hazafelé, egyszer úgyis kijön mindenki a kapun.

Nekem itt csak az a fura, hogy elvállalja szó nélkül, és UTÓLAG veri az asztalt, hogy "adjá pézt"...

Korrektebb lett volna előre közölnie, hogy persze, megcsinálja, de akkor kér x emelést - amit értelemszerűen megérdemel, több munka = több pénz, így igazságos. Csak nem értem, miért utólag kemény.

A fő kérdésre válaszolva:

A közegtől is függ, hogy befogadják-e, vagy sem az illetőt. Nem mindenki szereti a szókimondóságot, azt, ha valaki képes hajtani, gürizni, mert ezzel magával ragadná a másikat is, aki jobban szeretne lassabban haladni.