Mit értünk polgári foglalkozás alatt?

Gyakorlatilag minden foglalkozas az ami nem politika, szineszet, zene stb.

Tehat pl Szijjartonak nem polgari foglalkozasa van, Presser Gabornak sem es Rudolf Peternek sem.

A polgárit nevezhetjük civilnek is, mivel a citoen-ből származó civil szó jelentése polgár - lásd még a Polgári Törvénykönyv franciául Code Civil...

Leginkább a vizsgálat szempontrendszerétől függ, hogy mit hova sorolunk. Elég sok féle módon lehet csoportosítani a dolgokat és a vizsgálat szempontjai meghatározhatják, hogy ez alapján mi hova kerül. Többnyire az ilyen csoportosítások arról szólnak, hogy megkülönböztessenek különféle kategóriákat, hogy egyik civil, másik nem. Ami lehet bizonyos értelmezéstől függően érték növelő/csökkentő tényező is.

Pl. lehet létjogosultsága egy olyan felosztásnak, hogy civil minden, ami nem katonai, vagy fegyveres testületi állás. Katona, rendőr, határőr, börtönőr, tűzoltó, mentő (köz)szolgálatot teljesít, mindenki más meg civil.

De pl. itt is lehet militánsabb, fegyver viseléshez/használathoz kötöttebb definíciója a fogalomnak, ami alapján már a tűzoltó és mentő is minősülhet civilnek, mert nem fegyveresek. Mások meg inkább a hasonló jellegű folyamatos és közérdekű szolgálat alapján nézik a dolgot.

Leginkább egyházi környezetben szokás a munkákat úgy felosztani, hogy vannak az egyházi (papok, kántorok, hitoktatók, szerzetesek, apácák, stb) és minden más munka világi.

A politika/hivatalok világából nézve lehet olyan felosztást alkalmazni, hogy polgári munka minden, ami nem állami hivatalban zajlik, de nem tudom, hogy bárki kategorizálja-e így a munkákat.

A szocializmus idején erős hangsúlyt kapott a munkás osztály felemelkedése, így a polgári és értelmiségi munkákkal előszeretettel állították szembe a munkásosztályt, így a polgári munka inkább itt is negatív megkülönböztetés volt. Mivel a szocializmust államosítás jellemezte és a javakat az állam osztotta el, a polgári szinonimájaként használt maszek is inkább szitokszó volt - azok, akik polgári módon inkább maguk próbáltak üzletelni, ahelyett, hogy állami vállalatoknál alkalmazottként dolgoztak volna (akár kizárólag ezt tették, akár másodállásban az állami munkahely mellett tették).

Polgári munkákról a polgárság megjelenése óta lehet beszélni. A hagyományos feudális társadalomban egyáltalán nem létezett ilyen. Eleinte csak négy társadalmi csoport létezett, ebből jellemzően a nemesség uralkodott, a két másik kiszolgálta azt és a három vezető réteg együtt uralkodott a legnépesebb negyedik, a jobbágyok felett.

A nemesi címek hierarchikus rendszerbe illeszkedve öröklődtek, illetve mérsékelten adományozták, vásárolták őket, így egy nagyon szűk kört érintettek. Aki nem volt nemes, az a maradék három életút és társadalmi osztály közül választhatott. Vagy egyházi karrierbe kezdett és az egyházi hierarchiában kezdett el alulról felfelé haladni, hogy minél többre vigye, vagy elment katonának és a katonai ranglétrát végigjárva próbált felemelkedni, vagy maradt jobbágy.

Később a földművelés és állattenyésztés mellett megjelent az ipar, kereskedelem, illetve a jobbágyok felszabadítása, ezekkel kezdett el kialakulni, sőt idővel vezető szerepre törni a polgárság, akiknek már nem kellett a három hagyományos vezető társadalmi réteghez (nemesség, egyház, katonaság) tartozni, mert az ezektől független polgári tevékenység révén is egyre inkább képesek lettek vagyonra és társadalmi erőre, vezető szerepre szert tenni.

A polgárság erősödése, terjedése főleg a kereskedelemben és/vagy iparban erősebb területeken volt jellemző. Idővel a polgári forradalom során a polgárság abszolút többségbe került, társadalmi, gazdasági és politikai ereje is annyira megnőtt, hogy a politikai és társadalmi rendszert is teljesen átformálta. Minimum részben ennek köszönhető, hogy a feudalizmus a legtöbb helyen teljesen megszűnt és demokratikus választásokon választanak vezetőket. Ahol még megmaradt a feudalizmus, ott is jobbára háttérbe szorult, jelképessé vált.

Napjainkban a "polgári" megkülönböztetésnek már nincs igazán értelme. A mai gazdaság túlnyomó többsége polgári, verseny szektorba tartozó munka és inkább az számít megkülönböztetésre érdemes kivételnek, ami nem polgári.

Ezen kívül megmaradt tekintélyes szereppel az állami szektor. Ez alatt ma már nem csak az állam apparátust, a hivatalokat és a közszolgálatot ellátó intézményeket (fegyveres testületek, egészségügy, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem, oktatás, stb) értjük, hanem mára nagyon sok termelő, szolgáltató terület is állami tulajdonban van (vízművek, gázművek, energiaellátás, stb). Megmaradtak persze a hagyományos ágazatok közül az egyházak is, bár ma már nem csak egy egyházról beszélhetünk, hanem sokkal többről.

A civil megkülönböztetés mára azzal jött vissza a mai életünkbe, hogy az állami intézményrendszer által nem, vagy hiányosan elvégzett feladatokat egyre több polgári kezdeményezésből született civil szervezet kezdte elvégezni. Civil szervezetnek nevezünk minden olyan csoportos tevékenységet, amit az állampolgárok az állami intézményrendszer nélkül, maguktól hívnak életre, hogy az állam helyett elvégezzenek bizonyos feladatokat. Ilyenek a különféle segélyszervezetek, környezetvédő csoportok, állatmenhelyek, magán iskolák, kulturális közösségek, idősklubok, minden olyan tevékenység, amit az államtól függetlenül emberek maguk szerveznek meg, hogy valamilyen össztársadalmi célt megvalósítsanak vele legyen az jobb köztisztaság, jobb hangulat, vagy bármi más.

Mivel ezek a szervezetek sok esetben az állami szervek helyett tevékenykednek, más esetekben pedig azokkal összetűzésbe kerülnek (pl. állami hibákkal, visszaélésekkel szemben nyújtanak védelmet, segítséget az állampolgároknak), a politikában egyre gyakrabban negatív jelzőként használják a civileket és egyre több összetűzésbe kerül a politika sok civil szervezettel, ami minden más, politikától független civil szervezetre is negatív fényt vet.