Normális, hogy így érzem magam az új munkahelyemen?

Nem rég új munkahelyem lett, de azóta sem értem, egyáltalán miért vettek fel. Az interjún nagyon izgultam és amikor vége lett, csak fogtam a fejem, hogy milyen hülyeségeket mondtam meg hogy hebegtem-habogtam össze-vissza és biztos voltam benne, hogy nem engem választanak. Amikor felhívtak, hogy engem vesznek fel a meghirdetett pozícióra, azt gondoltam, biztos csak valami félreértés történt és majd visszahívnak, hogy mégse rám esett a választás, csak valami adminisztrációs hiba történt vagy ilyesmi. De nem így lett.

Már 2 hete betanulok és folyton attól rettegek, hogy valami orbitális hibát fogok véteni és nem elég, hogy kirúgnak, még valami munkahelyi per is fog ellenem indulni, mert akkora anyagi kárt okozok a cégnek vagy valami. A jelentkezéshez egyébként egy technikusi képzés kellett, ami nekem ugye meg is van, de miután levizsgáztam, évekig nem tudtam vele elhelyezkedni, szóval most dolgozok először a szakmámban és az évek alatt eléggé megkopott a tudásom, rengeteg dolgot újra kell tanulnom. Emiatt is félek, hogy a többiek majd rájönnek, mennyire ostoba vagyok hozzájuk képest és lenéznek majd.

Egyébként a munka jellege egész kellemes, minimum a műszak felében ülök, míg a régebbi munkahelyeimen 8-12 órában folyamatosan állni, járkálni kellett és még a fizetésem is jobb, mint az előző helyeken. Emiatt is folyton bűntudatom van, úgy érzem, nem érdemlem meg, hogy ilyen jó dolgom legyen és elveszem a lehetőséget nálam okosabb, talpraesettebb emberektől. Szerintem még ha betanulok és önállóan fogok majd dolgozni, akkor is attól fogok rettegni, hogy bármikor lecserélhetnek, mert rájönnek a főnökeim, hogy vannak nálam értelmesebb emberek is, akiket felvehetnek erre a pozícióra.

Ezek normális dolgok? Ti is hasonlóan érzitek magatokat, amikor új munkahelyre kerültök?

24L