Ha összevigxorognak a hátam mögött (tudom miről), ha kibeszélnek (ezt is), ha degradálva szólnak, olyankor beleálljak a szituációkba, vagy engedjem el?

Hát ezek nem tűnnek különösebben toxikus beszólásoknak.

"mivan nem volt hideg víz?

Err emondhatod, hogy "de, csak hideggel öblítettem le.

Ennyi. Még csak gondolkodni sem kell nagyon.

A doksi elhagyása amiről kiderül, hogy másoknál volt az meg még egyszerűbb. Kiderült hogy ott volt, visszamész a kollégádhoz és miközbne pakolod le mondod, hgoy "na, kiderült, hogy a Pistáék vitték el és ők nem rakták vissza a helyükre".

nekem az a benyomásom, hogy ha te ilyen dolgokat is támadásnak élsz meg, akkor te nagoyn szorongsz.

Nem szorong. Pontosan lehet érezni, mikor állunk passzív agresszióval szemben. Bűntudat, lelkiismeretfurdalás, szégyenérzet. Ezek ha megjelennek bármilyen kommunikációban, ott baj van. És nagyon nehéz elcsípni. Mert mindig téged néznek hülyének és ha visszaszólsz, akkor pedig te reagálod túl és túl érzékeny vagy.

Ahogy írja a kettes. Otthagyni a munkahelyet.

4, hát nem tudom. Vannak ismerőseim akikről tudom, hogy nagyon szorongósak, és velük pl gyakran fordul elő, hogy pl félve kérdik, hgoy "miért nézel ilyen csúnyán rám?" vagy pl ha azt mondom, hgoy "azt ne oda tedd, az ott nem jó" akkor kb kétségbe esnek, hogy rosszat cisnáltak, mennyire megbántottak engem vagy mennyire megszóltam őket. Pedig szó sincs semmi ilyesmiről, de egyszerűen annyira érzékenyek minden rezdülésre, mert rettegnek, hogy mit szól a másik, hogy minden fingást kritikának éreznek.

Biztos mindneki volt már úgy, hogy pl párkapcsolatban eléggé fasírtba kerültek, a másik kifejezte mennyire bántja valami vagy megharagudott vagy ilyesmi, aztán pár órával későb bcska simán csönd van, te meg görcöslsz azon, hogy most direkt nem zól hozzád. Miközben a másik épp baromira nem rád figyel, nem azért nem szól, mert haragudna, hanem mert épp mással foglalkozik.

Na, a szorongó emberek nonstop így éreznek kb mindenkivel szemben.

És a bűntudat, lelkiismeret furdallás, szégyenérzet nem jó jelzők, hiszen ezt nem a másik teszi beléd, hanem te érzed a külvilág kapcsán. Ami azt illeti, egy egészséges önbecsülésű ember a passzív agresszióra nem reagál ilyen érzelmekkel, mert lepattan róla. Az reagál így a dolgokra, aki azt gondolja, hogy a másiknak teljesen igaza van az adott dologban.

Ez viszont a saját belső állapotodtól függ, nem pedig attól, aki hozzádszól.