Útközben ugyan miről beszélgessek a kollégámmal, aki sokszor meg se mukkan?

Aki egy 25 éves lányt nem tud szóval tartani hapsi létére, ott valami komoly gixer van.

Főleg hogy te próbálsz vele mindenféléről beszélni.

Vannak olyan mufurc emberek, hogy nem is hinnéd.

Kb a holdon kellene élniük, ott is ellennének.

Bár kell némi értelmi szint egy színes beszélgetéshez, vannak olyanok is, akik teljesen érdektelenek a világ dolgaira, érdekli őket a számítógép, telefon, autó, aztán annyi.

De idegesítő az mikor valaki mindíg beszélgetni akar, ha nincs is miről. Az ilyen semmit mondó kelletlen beszélgetésnek semmi értelme. Én is volt hogy inkább elkerültem az ilyen embert, aki nem tudott nyugodtan lenni, és csendben maradni.

Te miért vagy ennyire izgága?

Kérdéseim feléd:

Mi célból akarod szóra bírni?

Tudtad, hogy az emberek zöme betokosodott és monoton semmilyen életet élnek? (ha panaszkodós, ha beszédes)

Az emberi személyiség egy összetett dolog. A kifejlődött egyre idősödő személyiség mondhatni maradandó, az megváltozni nem nagyon fog.

Hacsak önmaga el nem határozza, de az naaaagyon ritka.

Az élet sodorta őt ő pedig hagyta az elmélyét elsodorni az árral. :(

Nem fogod tudni megváltani ><

Tudnod kell mibe szabad s mibe nem belefolynod s van-e értelme.

Annyit tehetsz max, hogy kedves mosolygós meghallgató ember maradsz számára és kimaradsz belőle.

Vagy nyiltan megkérdezed finoman vagy közlöd vele, hogy negatív a felfogása. Miért lett ilyen pl családi s régi dolgok...stb.

Elhívni kettesbe, majd mindig kicsit nagyobb társaságba kikapcsolni. Fokozatosan rávezetve a pozitív dolgokra. De ha nem látsz nyitást a részéről, akkor hanyagold.

Én azt mondom vannak kisebb adott helyzetek, amikbe lehet segíteni a másiknak, kedveskedni, de jobb nem nagyon bele folyni az emberek nagyobb problémáiba s magadra venni a bajukat, mert szrul járhatsz, rádragadhat a negatív...stb és csak nyűg/ magadat emésztenéd.

Biztos vannak a saját elintézni valóid, jövőd felépítése stb.

De lehet nincsenek. Ezt te tudod, én vakon nem tudhatom.

Én is huszonéves vagyok. Rengeteg dologra nyitott az agyam és több szemszögből is nézek dolgokat.

Sok emberrel találkoztam, utaztam, kint is dolgoztam több helyen.

Megtanultam mit szabad s mit nem.

S az első cél: Mindig a saját jövőnk.

Be akarsz-e tokosodni?

Semmilyen s mindennapos olyan munkát végezni, ami nem is érdekel?

Pénz s jövőd?

Pl részemről:

Még mindig gyűjtök, de most már üzletnyitásra, egyedi saját bútorokkal, nem megszokott kirakattal egy Modern Ajándékbolt a cél.

Sok mindenhez értek a művészeten belül rengeteg ághoz és szeretnék mindezekkel foglalkozni.

Felmérés/közvélemény kutatást is csináltam pl mi a véleményük a mostani megszokott régi módi boltokról.

Azt kaptam, amire számítottam szval az elméletem/terveim helyt állnának.

Így nem is félek s van nyitáshoz hozzá értő rokon is.

Neked van bármi terved? Szerintem arra koncentrálj, ha van.

Pl ha nincs pasid s fel akarnád karolni az illetőt:

Ne tedd! - az esetek nagy része káoszba torkollik vagy csatlakozik a személyisége a negatív félhez.

Több opció van, az más Te mit választasz.

Lehet amúgy nem is kíváncsi rád.

Én személy szerint megválogatom kivel beszélgetek, főleg a sablonos témáknál komolyabbakról.

Sokszor volt és van is olyan, hogy valaki erőnek erejével szóra akar bírni. Általában a hallgatásommal vagy egy tömör válasszal elintézem a dolgot. A legidegesítőbb, amikor valaki nem érti a célzást és erőlteti tovább.

Utána persze én vagyok a bunkó, mert nem beszélgetek.

Persze olyan is előfordul, hogy egyszerűen csak nincs mit mondanom, nincs mit hozzáfűznöm a parttalan csevegéshez, de maga a személy nem idegesít és szívesen hallgatom. De ez a ritkább.

Kérdés: Ő megvár téged, ha hamarabb száll le a buszról, vagy te csapódsz hozzá mindig?

És persze benne van a pakliban, hogy valóban zárkózott személyiség, ezt viszont el kell fogadni, talán egyszer megnyílik.

Ugyan én nő vagyok, de én is csak olyan emberek társaságában tudok felszabadultan beszélgetni, akik valami miatt szimpik. Ha kell, megerőltetem magam és elbájcsevegek olyannal is, akivel nem megy automatikusan a beszélgetés, de az jó sok energiámba kerül, és fene se kívánná munkakezdés előtt.

Írod, hogy nincs családja, barátnője, ezért nem tud beszélgetni ezekről. Téged komolyan érdekelne Béci bácsi sérvműtéte vagy hogy mit vacsoráztak a barinővel előző este?

Sok minden van, ami nem is tartozik egy idegenre. Olyan munkatársakkal, akivel csak munkakapcsolatban vagyok csak a munkával kapcsolatos dolgokról szoktam beszélni.

Én egyszerűen megoldom az ilyet: nem megyek oda hozzá és kész.

Szerintem kíséret nélkül is be tudsz menni dolgozni, gondolom nem akarsz egész életedben valaki mellett közlekedni mert mi van ha rosszul leszel.

Engem halálba idegesítenél.

Nem veszed a lapot, hogy nem akar beszélgetni? Vannak ilyen emberek, fogadd el, ne csimpaszkodj rá.

Én is introvertált vagyok, és szörnyen idegesítenek az ilyen hülye p.csák, akinek folyton jár a szája, mint a kacsa segge, mindig muszáj pampogni a nagy semmiről.

Azért nem beszélget veled, mert nem tud mit beszélgetni egy ilyen buta p...csával. Én sem tudnék, egyszerűen érdektelen, unalmas vagy.

Ráadásul még érdekember is, mert "rosszul szoktál lenni", beszélgetni nem akarsz a pasassal, de azt elvárod, hogy adott esetben segítsen.

Nyugodtan utazz nélküle! Valaki úgyis felvakar a buszon, ha elájulsz.