Természetes kell venni hogy dolgozik az ember, de nem tart sehol, nem tud haladni tervezni?

Na nekem is elegem van ebből az "Utaznák, járnám a világot" dumából. Család is ezt nyomja.

Csak régen az utazás azt jelentette hogy az ember új dolgokat ismert meg, új emberekkel beszélt és tanult tőlük amivel hazatértével az életét jobbá tehette. A mai világban mindegy hányszor megyek a tengerparthoz, nem leszek tőle több. Sőt! Többet tanulok az internetről a mai világban. Engem nem kötnek le a hegymászós túrák vagy az elnyújtott ázások a melegvizes medencében. Sokkal jobban élvezem ha van egy tervem, és látom hogy összejön, ha haladok az életem felépítésével. Nagyon megértem amit mondasz.

Tudod mi a helyzet? Az emberek nagy része úgy is azt fogja hinni hogy ő jobban tudja mi tesz téged boldoggá, mire kéne a pénzedet költened. Aki meg tényleg tudja az túl elfoglalt azzal hogy magának megteremtse a helyzetet.

Úgy fektess be ahogy te akarod. Ha rosszul sül el legalább tudhatod hogy te szúrtad el, és nem valaki más szúrta el neked. Ennyi.

Sajnos a magyar gazdasági helyzet miatt ez a természetes, hogy egy helyben topogsz. Nemcsak te, szinte mindenki, akit a szülei nem tudnak támogatni, vagy nem keres több százezret.

Irány külföld!

Felnőtt ember vagy, eltudod dönteni mit szeretnél az élettől, ahogy mindenki más is.

Mi pl. hitelre vettünk lakást és gyűjtögetünk folyamatosan, még is járunk kikapcsolódni, szórakozni, nyaralni. Abból a pénzből, amit be is törleszthetnénk a hitelünkbe, de valamit valamiért. Nem akarok kuporgatni, minőségi életet szeretnék élni. Van különbség a megtakarítás képzés és a "minden fillért félreteszek" téma között. Lehet utóbbi előrébb vinne az anyagiakban, de az is lehet, hogy mire eljutnánk odáig, már nem lenne kivel megosztanom az életemet.

Sokrétű dolgok ezek. Mindenkinek ki kell hoznia a legjobbat/legtöbbet abból az élethelyzetből, amiben van.

1

Nem értem. Utazni 2018-ban ugyanazt jelenti, mint 1900-ban. És nem, a horvát tengerparton ülni az apartmanban egyikkorban sem jelentett viáglátást.

Kérdező, nem, nem kell természetesNEK venni.

A hazai életminőség nem hátráltat. Underclass bevándorló melós is hátrányban van (vastagon) másik országban is, sőt. Kitörni soha nem fog tudni, a gyereke is ki lesz rekesztve a jobb vagy közepes körökből.

A házvásárlás nézőpont kérdése. Én biztos, hogy nem vennék ott, ahol 15-20 milliért már adnak. Az tuti bukó anyagilag, nem befektetés. Eladni soha nem lehet majd normális áron, csak mínuszban. Azaz a családi vagyok kopik vele.

Sem az isemrőseid, sem te nem látjátok át a vagyon növekedésének, a jólétnek a szabályait. Ők pénzszórók, te spórolós vagy. De egyik sem visz tovább a saját korlátaidnál A jó befektetés a lényeg.

Bőven létezik az az élethelyzet, amikor bérelni, és a fennmaradó összegeket befektetni ezerszer jobban megéri, mint nem ezt tenni.

Sokan kiadják a saját ingatlanukat 3X-ért, és bérelnek 1 X-ért, a különbözette pedig forgatják. Ezzel lehet pl. az elérni, hogy az ember 50 éves korától ne kelljen, hogy dolgozzon, csak ha kedve szottyan.

A külföldi terveidről: nem akkor pénz az másik országban, mint képzeled. Kivéve, ha valami szar helyen akarsz küzbe élni, és kuporgatni. Van az az összeg, amiért megéri másutt dolgozni, de 700.000 ft nem az. AZ élet is annyival drágább, és ennyit itt is meg lehet keresni.

Ne egy eladhatatlan házba fektess, hanem az önképzésbe! Ezerszer jobban megtérül.

Miskolc az egyik legrosszabb város az országban.

Amikor ott voltunk komolyan rosszul voltunk. Lehetne sorolni miért de minek.