Van itt valaki még rajtam kívül, aki úgy szenvedte végig az iskolás éveit?

29 éves vagyok.

11 éves koromtól folyamatosan ez volt.

- Külföld felső tagozat; mert magyar voltam

- Magyarország 9. osztály; mert ijesztő és furcsa voltam

- Magyarország, új gimi, kilencediktől érettségiig; mert stréber és idegesítő voltam

- Egyetem; Mert túl aktív és idegesítő voltam

Az első munkahelyeimen is gondjaim voltak a beilleszkedéssel.

Így utólag látom, miben kellett volna változnom, mert megérdemeltem, hogy ne kedveljenek.

A tanulás itthon nekem nagyon megterhelő volt.

Odakint, ha tanultál és figyeltél, jó jegyet kaptál, ha telibexartad, megbuktál.

Nem volt a rossz érzésed, hogy széttanultad az agyad és CSAK elégségest kaptál.

Volt azért sok lecke, sok beadandó, de ki lehetett bírni.

Röpdoga nem volt. A dolgozatok (amikből 2-3 volt egy trimeszterben) nem voltak könnyűek, de, ha készültél rendesen, meg volt a 100% is. Nem írtunk orrba-szájba dogákat és a dolgozat nem egy büntetés volt, hanem a tudásunk felmérését szolgálta csupán.

Idehaza az első gimiben konkrétan széttanultam az agyam és kettest meg egyest kaptam. Nem motivált, plusz hianyzott a tudás a felső tagozatból, meg is buktam.

Egy nem olyan nehéz suliban ismételtem évet és tanultam tovább.

Ami rossz volt, hogy konkrétan hazaértem és éjjelig tanultam, majd hajnali négykor felkeltem, hogy hatig átismételjem az anyagot, bementem nyolcra, rögtön röpdogával kezdtünk, mert Pirike vihogott óra elején és ezért minket is megbüntettek, akkor írtuk a dogát, amibe betettek olyat is, ami nem ment könnyen, harmadik órában bepöccent a tanár és kijelentette, hogy két nap múlva dolgozat és nem érdekli, hogy lesz két tz aznap más tárgyból, negyedik órán a tanár feladott egy csomó leckét kövi napra, amikor három dolgozat is volt, ötödik órában meglepi felelés, ami négyesre sikerült, mert kihagytam egy gondolatot; ezért anyám üvöltött otthon, stb.

Aki nem vette komolyan a tanulmányait, élvezte a gimit. Én nem tehettem ezt meg, mert otthon elvárás volt az ötös. De pl nem én voltam ezzel az egyetlen. Volt egy lány, 4,9-re lezárták és a szülei leteremtették az egyetlen egy négyesért, ami ott volt az ötösök között.

Fhu utáltam bejárni.Idén érettségiztem nem is tudom hogy bírtam.Nem mentem el a szalagavatómra se amit egy kicsit bánok mert szerettem volna egyszer "hercegnőnek" érezni magam de azoktól a szemetektől nem lehez élvezni semmit.Volt is ám balhé az öltözőben köztük.

Tanulni alapjáraton szeretek de ha elővettem a tankönyveim ők jutottak eszembe szóval nehezen tudtam rávenni magam hogy elővegyem.

Kitartást!Hamar elszáll az év.