Kötelezővé tehet egy tanár egy nulladik órát, ha előző nap este 10-kor jelenti be?

Nem.

Ha beír titeket, akkor meg lehet mondani védekezésből,hogy önkényesen rakta be oda azt az órát; meg fogják érteni, hogy nem érvényes az a hiányzás , tehát majd nem fogják hozzászámolni az éves hiányzásokhoz. Ha pattog, meg bemegy potyára, akkor ő baja.

*Szal én amúgy etikátlannak is, meg jogtalannak is gondolnám, hogy előző nap este 10kor jelentse be ,hogy be kíván rendelni titeket másnap nulladikra. Mégha online oktatás is, akkor sem kötelező, meg egyébként miből gondolta, hogy látni fogjátok,este 10kor már simán alvásidő van. Gondolja, hogy biztos ott ültök a gép előtt, hát akkor meg annál inkább tovább kéne aludnotok. Én már középiskolás koromban este 10kor lefeküdtem, különben másnap nem bírtam fölkelni. (Illetve föl bírtam, csak nagyon fáradtan, és nagyon nehezen.) ---egy órányira laktam az iskolától, hév + pár perc séta. Ja és egyébként utolsó évben már elegem lett, hogy mindig olyan tök fáradt fejem volt, olyan voltam mint a mosott sz_r; tehát egy idő után elkezdtem este 8kor (20óra), majdpedig kicsit később már este 7kor (19.00) lefeküdni. Tehát én már nem is láttam volna azt az üzenetet akkor.

*vashiányosság is jellemző rám, tehát nem csak az iskola ,meg a koránkelés miatt voltam fáradt, ez igaz; de tehát én este 10kor már rég ágyban voltam, hogy reggelre kipihent legyek.

Hát, szerintem a bejárást én nem raknám állandóra, de időnként-re raknék ilyen konzultációkat, amikor be kell menni, mert ami jó, hogy élőben ugye sokkal könnyebb ismerkedni, barátságokat kiépíteni, szóval ilyen szocializációs dolog, tehát ez jó benne; meg kicsi gyerekeknek még mondjuk kell felügyelet; de tehát ennyi. Meg még ugye kicsiknek közösségi szabályokat megtanulni, nagyobbak már általában talán tudják ezeket, mondjuk ilyen 6. osztály és afölött. Pl nálunk 5. osztályban még csúfolódtak néha a fiúk, volt egy dagi osztálytársam, de szóval 6.-ban már nem csúfolódtak. De mondjuk igen, aki nagyon szította a csúfolódásokat, és behúzott ebbe a csúfolódásba másokat is, ő 6.-ban már másik iskolába járt. Meg ugye a matekot pl azt könnyebb személyesen, nagy táblán elmagyarázni, ahol közvetlenül kérdezhetnek, tehát nem a monitoron keresztül látják egymást a tanár meg a diák,meg kicsiben,meg a táblát is kicsiben, tehát matekot, kémiát azt könnyebb szerintem élőben elmagyarázni. Vagy például angolból ilyen csoportmunkás, párbeszédes feladatokat. Mondjuk angolt azt lehetne akár minden héten tartani. Matekból amúgy csökkenteném a tananyagot, mert ezt az egységköröst nem értem, minek rakták be középiskolában a kötelező tananyagba, mikor egyértelmű volt, hogy akik oda vannak beíratkozva, nem matematikusoknak készülnek. Tehát ezt az egységköröst mindenképpen kivenném a tananyagból. Egyébként ez jó volt, hogy most akkor mindenki használta egy kicsit az internetet, talán lehet,hogy több is volt a készséges feladat, mint a magolós, hogy pl "keressetek az interneten három olyan madarat, ami stb." De tehát amikor valami új gyakorlati anyagot vesztek pl matekból, akkor szerintem oda pl raknék konzultációt, de tehát azt nem folyamatosan. Angol akár pedig lehetne minden héten, vagy minden második héten, vagy minden második héten kettő, mert azt egyébként élvezi az ember,ha megért pl idegennyelven dalokat, vagy pl ha ami érdekli, annak idegennyelvi forrásokból is utána tud nézni, tehát pl ezek jók. És akkor mondjuk lenne a hónap utolsó két csütörtöke, meg utolsó két pénteke olyan, hogy az tehát ilyen konzultáció, és arra a két napra kapnak rendes órarendet a diákok. Tehát az utolsó két hétből 2-2 nap; és akkor ott fel lehetne tenni a kérdéseket a tanárnak, vagy mindig úgy lennének összehangolva az anyagok, hogy tehát ugyanakkorra essen ugye a gyakorlati új anyag az összes tantárgyból, és akkor tehát egyszerre le lenne tudva, azt megbeszélnék az órán, meg hogy pl 1-2 példát, hogy milyen kérdésekre lehet számítani majd a vizsgában. És akkor tehát ezeken az órarendes konzultációs napokon ezeket megbeszélik; és akkor ki van tűzve mondjuk félév közepére két időpont, amire feliratkozhatnak vizsgára az első negyedév anyagából, vagy akár ha valaki akarja, kérvényezheti, hogy a teljes félévi tananyagból vizsgázzon le, ha ő már előre fel tud készülni, úgy gondolja; és akkor félévzárás környékén is meg lenne hirdetve két vizsgaidőpont. Azért kettő, hogy legalább a gyerekek választhassák meg , hogy melyik nap mennek. Pl ott is lehetne egy csütörtök, meg mondjuk a következő hét hétfő, vagy akár mégegy mondjuk kövi hét szerda; és akkor tehát meglenne egyébként adva,hogy milyen tananyagot kell földolgozniuk a diákoknak, meg a felajánlott vizsgalehetsőgéek közül válasszanak egyet, ugye egy időpontot; és akkor otthon szépen fölkészülnek, és nem folyamatos, rendszeres, szivatás meg számonkérés van, hanem konzultációk, amikre be kell menni, ott megbeszélik és hogy mikorra készüljön föl abból adott tananyagból, aztán ő otthon békén van hagyva, amíg fölkészül, és bemegy majd arra a vizsganapra, amelyikre ő feliratkozott. Tehát bemennek, tanár elmondja, hagynak nekik csomó felkészülési időt, vizsaidőpont, kész. :) Tehát ne zargassák őket folyamatos iskolába bejárással, mert nem tudnak tőle tanulni. :):):) Hagyják mindenki saját tempójában feldolgozza; valahol egyszer olvastam egy ilyet: az volt a kérdés, hogy , hát nemtom, de valmi 17 éves volt a kérdező, és akkor valaki beírta, hogy ha teheti, mindenképp menjen nappalira, mert nem mindegy, hogy valamit heti 5 napban magyaráznak el, vagy csak heti 2-ben. És akkor valaki meg erre beírta , hogy ha teheti, mindenképpen menjen levelezőre; mert nem mindegy, hogy heti 5 napban szivatnak, vagy csak heti kettőben. És én amúgy ezzel az utóbbival értettem egyet; mit kell folyamatosan stresszelni, meg számonkérni a gyerekeket, meg rendszeresen bejárni; tanulni úgyis otthon fogsz. Leszívott aggyal, meg időhiányban, ami nem maradt meg az órán, azt úgy sokkal nehezebb, mintha közben frissen, fitten, kipihenten van az ember; és akkor nincs az, hogy jaj, már megint számokérés, meg jaj, már megint el kell érni a buszt,meg korán kelni, meg ilyenek; meg "Korán keltem, hol az arany." :):):) Tehát pl ki van adva, 5-6-8 tétel, hogy ezeket január 26-27-28-ára tanuljátok meg, mert akkor ebből lesz számonkérés. Kérem, mindenki írja be magát egy napra, hogy melyik napon szeretne vizsgázni. És akkor kövilegis, ez megvolt a vizsga; következőleg is kiadnak 5-6-8 tételt, hogy tanulják meg; megint adnak nekik 3 időpontot; ozt majd akkor bemennek, és levizsgáznak, azt kész. Tehát "ebből kell felkészülni ekkora, mondok egy példakérdést,hogy lássátok,hogy majd milyen jellegűekre lehet számítani". És akkor a konzultáción el van mondva, a gyerek meg megtanulja. Amúgy 5napos, nappalis rendszerben 6 lenne a max tanóra, amit raknék; ha meg mondjuk nem megy minden héten, és akkoris csak heti két napot megy; akkor akár mehet ha nagyon muszáj 8 is,de a hét meg még teljesen belefér. De ha mindennap van óra, akkor biztos, hogy egy napra nem raknék 6-nál többet; mert emlékszem a 7. órák azok már sokszor hasztalanok voltak. És erre még valami nagy ész kitalálta, hogy legyen még nekünk 9. is. Délután 16 órási vonatot értem el úgy, hogy előbb elkéredzkettem, 17 óra pár perckor értem ilyenkor haza; és ez nem csak alkalmankénti volt, hanem folyamatos. Szülőket is csak egyszer szülőin 9.-es korunk elején kérdezték, hogy berakhatnak-e nekünk még kettő plusz nyelviórát (így lett 6 vagy 7 db összesen), minket amúgy tehát senki nem kérdezett, hogy vállaljuk-e azt a plusz két órát az eredeti órarendünkhöz; szülőknek is csak 9.-es korunk első szülőién adták oda azt a papírt, hogy írják alá, nőtt az óraszám, de ezt nekünk továbbra is folyamatosan bepakolták ezt a plusz kettő angolórát, ráadásul az utolsó évben összevonogatták az osztályokat, ott meg még normális, emberi tempóban sem lehetett haladni, mert a B legjobb angolosait berakták egy csoportba a D legjobb angolosaival; mert kitalálták, hogy majd így szint szerint osztás; de ez tehát Nem pl a jegyek átlaga alapján volt, mert a D osztály legjobb angolosa nem volt egy szinten a B osztály legjobb angolosaival. Tehát fogták, harmadolták a B-C-D osztályokat, és akkor, hogy "Na, B-ből ezek a legjobbak, ezek vannak a közepesen legjobbak ebből a csoportból, ők meg a leggyengusabbak." De már meg eleve az alapján soroltak minket anno B-C-D osztályokba, hogy megírtunk egy angol tesztet (Az A az külön volt, ők nulladikos tagozat voltak.) És akkor szóval ilyenek voltak, hogy az egyik csaj két percet ült egy tök egyszerű mondat fölött, le kellett volna fordítania; és még annyit is nehezére esett kinyögni szegénykémnek, hogy "nem tudom." Ott két percig csak ült fölötte, meredt rá. Mi meg ott majdnem kimúltunk ettől a várakozási időtől. Én egyetlenegy szót nem tudtam abból a mondatból, ha neki is azzal az egy darab szóval volt baja, akkor megkérdezi a tanárt, és a többit meg lefordítja, hát ez ennyi. A másik csoportban meg már meg se próbált a tanár a diákokkal együttműködni, ott már a tanár olvasta föl, és ő is oldotta meg a feladatokat. Amúgy ezt tehát az utánunk lévő évfolyamnak már megszüntették, meg akkor az alattabbiaknak is. De amúgy nem hinném , hogy teljesen megértették, hogy ennek már totál nincs értelme, mert csak elfáradunk mégjobban, meg veszi el az időnket, és akkor mindenből csak rosszabbul fogunk teljesíteni; hanem csak látták, hogy nem volt népszerű, mert néhány szemfülesebb gyerek néha ellógott, sőt, nem is biztos, hogy néha, vagy csak néhány, és akkor ezért kegyelmeztek már meg az alattunk lévő évfolyamnak, meg a többieknek. Egyébként nekem volt olyan, hogy egyszer mikor 17 órakor egy ilyen nap után, hogy "látástól Mikulásig" bentvoltunk, szóval én hazaértem, és rögtön kétóra alvással kezdtem. És az agyam egyébként körülbelül 17 óráig fogott, csak nagy erőfeszítések árán tudtam már valamit megtanulni. (Ha tz volt valamiből, akkor este 20 óráig még nyüstöltem magam ilyenkor is.) De tehát az angol az kell, csak nem hatszázhuszonnyolcadik órába berakni, hanem friss aggyal, kényelmes, kellemesen eldumálgatva angolul. Meg még tehát az informatika, az volt a másik tárgyunk, ami hasznos volt, a többi értelmetlen volt, és csak rabolták vele az időt. Nekem, amikor 19 órakor feküdtem le este, akkor jó,ha a házik megírása után 1 órám volt magamra, de már a háromnegyednek is örültem. |Matekból amúgy volt olyan, hogy szerdán 7. óránk volt matek, és másnap reggel pedig 1., és akkor a tanár meg olyan brutál mennyiségű házit adott fel, és akkor valaki kérdezte, hogy "De ezt holnapra?" És akkor mondta a tanár ,hogy igen. Nem is értettem, mert alapból meg tök kedves volt. Na, hát, én elkezdtem bent csinálni, sehogyse akart vége lenni, úgyhogy kiültem a kinti asztalhoz az udvarra. És amikor már 4 órája csináltam, és már 8 oldalt írtam, akkor mondtam, hogy na jólvan,mostmár elég lesz. És akkor abbahagytam, pedig még mindig volt egy csomó feladat, olyan szép, gyönyörű, napsütéses tavaszi idő volt, én meg már órák óta ott "r0h@dtam" a tankönyv meg a füzet fölött, már a vérkeringésem is tökre leállt, na mondom jóvan mostmá. Mert én úgy szoktam sokszor szabadidőmben, hogy elmélkedek magamban, és felalá járkálok, és ott volt ez a tök szép, gyönyörű tavaszi idő, és ezt a tanár meg akarta tagadni tőlem. Hát hogy lehet ennyi házit föladni? És igen, iskolából való hazaérés után már 4 órája csináltam, és kábé nagyjából a felénél tartottam; és másnap reggel első órán volt a következő matekunk, és ez ki lett adva, hogy akkorra csináljuk meg. 4 óra meg 8 oldal után már mondtam, hogy 'mostmár le van tojva'.