Néhány embernek miért luxus köszönni?

Nekem egyrészt az arcmemóriám ramaty és egyetemen mindig zavarban voltam hogy köszönjek e ennek az embernek mert olyan ismerős. :D Így csappant meg a fb ismerőseimnek a száma mert sok ember zokon vette hogy nem köszönök.

Illetve a gimiben sok embert ismertem látásból, volt akivel 1-2 mondatot beszéltem, de fárasztó lett volna folyamatosan köszöngetni amíg elmentem a büfébe vagy hugyozni.

Sokszor megyek mint a birka, szemembe lóg a hajam, el vagyok a gondolataimban, nem azt nézem ki jön szembe a tömött folyosón lehet még rám is köszönnek de nem veszem észre.

Pedig tényleg semmi bajom senkivel, más szituban mondjuk ha észre venném megállóban vagy bárhol biztos köszönnék.

Biztos nagyon fárasztó nekik, meg megterhelő.

Nem tudom mennyi kalóriát éget el olyankor egy ember, de szerintük marha sokat.

Vagy inkább a jó édes anyukájuk felejtette el őket nevelni, vagy olyan környezetben éltek, ahol ez kínos volt.

Legalább tudod, egy tuskóval van dolgod.