Mi tévő legyek? Se barátaim, se egy lány, akiben megbizhatnék, csak pár haverom van, akiket jóformán nem is érdeklek…

Az én lányom 15 éves, és ő is ilyen dolgokról számol be. Neki ugyan vannak barátnői, de olyanok is vannak, akiket nagyon nem szivlel. Nagyon nehéz ez a kamaszkor és a középiskola.

Nem gondolnám, hogy veled lenne a baj. A kapcsolatok felületesek.. De az jó hogy van pár haverod.. Mégha nem is egy lelkis társaság, fiúknal általában ez a szint, főleg ebben a korban.

De jó hír, hogy minden elmúlik.. A kamaszkor és ez a korszak is. Az egyetem (ha esetleg mész tovább) meg valószínűleg sokkal jobb lesz majd.

Mindenkinek van egy másik fele, egy nem vérszerinti, de testvére. Előbb, vagy utóbb de egymásra fogtok találni. Én anno átkerültem egy másik osztályba és ott barátkoztam össze az öcskösömmel. Azóta teli zsebbel, vagy nyakig sz@rban, de együtt küzdünk a világ ellen. Előtte nagyon sokszor csalódtam barátnak hitt emberekben, de ez is csak egy út amit végig kell járnod, hogy mikor találkoztok még jobb barátja vagy támasza lehess.

A kényelmes gondtalan élet lusta gyenge embereket nevel. Az ilyen lelkileg megterhelő szakaszok acélosítják az embert.

Ha valaha is letört, csalódott vagy szomorú lennél.. csak tudd, hogy egy elkényeztetett kis gyökérnek valahol a világban mindig nagyobb nyomora van mint neked :)

Fel a fejjel!

A kérdésre, hogy mit tegyél nem válaszoltam..

Nem tudom, hogy van-e valami hobbid vagy sportolsz-e, de az lelki nyugalmad és érzelmi stabilitásod elképesztő durván fejlesztik a küzdősportok. Amúgy sem hátrány, ha meg tudod védeni magad vagy a szeretteidet. Box, Muay Thai, MMA, vagy ha a csépelést nem bírod a Brazil Jiu Jitsu vagy KravMaga is jó alternatíva.

Kikapcsol, feltöltődsz és nem utolsó sorban hasonló mentálisan stabil, alázatos embereket ismerhetsz meg. Nem tudom, hogy hol élsz és milyen lehetőségeid vannak, de nem lehetetlen kigazdálkodni a havi bérletet. Ha kipróbálnád, de anyagi problémák lennének az indulással írj rám privátban és kitalálunk valamit.